A sziléziai vagy sziléz nyelv (sziléziaiul ślůnsko godka, ) nyugati szláv nyelv, amelyet Sziléziában (a mai Lengyelország, Csehország és Németország területén) beszélnek. A 2002-es népszámlálás szerint 509 000 ember tekinti anyanyelvének a szilézt, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyi is a beszélők száma. Más szilézek csupán nyelvjárásnak tekintik, ezért ők a lengyelt jelölték meg anyanyelvüknek. A szilézek teljes létszámát a becslések 960 ezer főre teszik. Szilézia teljes lakossága 8 millió körül mozog, ebből 3 millió él Felső-Sziléziában, ahol a sziléz nyelvet is beszélik. A lengyel lakosság többsége a második világháború után lett betelepítve a régióba a mai Ukrajna és Fehéroroszország területéről. Utódaik keleti lengyel nyelvjárásokat vagy az irodalmi lengyelt használják.

Vitatott, hogy önálló nyelvnek tekinthető-e. A nyelvészek egy része szerint csak a lengyel nyelv egyik nyelvjárása. Németországban nem ismerik el nyelvként, ezért ott lengyel dialektusként van besorolva.

2012-ben felmerült, hogy regionális nyelvvé nyilvánítanák a szilézt.Regionális nyelvvé nyilvánítanák a sziléziait Lengyelországban

A sziléziai nyelv jogi és lingvisztikai helyzete

A sziléziai nyelv olyan mértékben megőrizte külön szókincsét és mondattani szabályait, hogy többen – köztük nyelvészek – különálló nyelvként tekintenek rá. A 2002. évi népszámláláson a sziléziai dialektust is meg lehetett jelölni mint a naponként használt nyelvet (56,6 ezer ember vallotta, hogy használja ezt a nyelvet otthonhttp://www.stat.gov.pl/gus/5840_4520_PLK_HTML.htm , Ludność według języka używanego w domu oraz województw w 2002 r. - Wyniki Narodowego Spisu Powszechnego Ludności i Mieszkań 2002 (A népesség családi kapcsolatokban használt nyelv meg vajdaságok szerint 2002. évben – A Népesség és Lakok Nemzeti Népszámlálásának eredményei, 2002), Główny Urząd Statystyczny (Lengyel Statisztikai Főhivatal)), ennek következtében 23 sziléziai Szejm-képviselő bejelentett egy törvénytervezetet, amely elismerné a sziléziai dialektust a regionális nyelvként (máig nem bocsátott szavazásra). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte  számára az ISO 639-3 szl kódot, de alsó-sziléziai tájszólásokat nem ismerte el a sziléziai nyelvként, hanem a lengyel nyelv a nyelvjárásaként. A dialektus sok német (főképp a sziléziai dialektusából származó) és cseh jövevényszót használ, illetve sok az ólengyel szó is.

A "sziléziai dialektus" elnevezést a hivatalos sziléziai kulturális és önkormányzati intézmény – Kulturális Örökség Sziléziai Központja (Śląskie Centrum Dziedzictwa Kulturowego) – használja.http://www.scdk.pl/zroznicowanie_etnograficzne_obecnego_wojewodztwa_slaskiego.php , Zróżnicowanie etnograficzne obecnego województwa śląskiego (A mai sziléziai vajdaság néprajzi sokfélesége), belépés 04.07.2011

A sziléziai etnolektust némely szlavista külön nyelvnek ismerte el – köztük a német Gerd Hentschel és Reinhold Olesch is. Emellett a brit történész, Norman Davies is úgy véli, az etnolektust már megfelel a külön nyelvi besorolásnak.Norman Davies, Europe: A History, Oxford 1996 s. 1233

A 2007. szeptemberében elsőként szervezték meg a Sziléziai Nyelv Országos Lengyel Tollbamondását (Ogólnopolskie Dyktando Języka Śląskiego), melyen bárki részt vehetett, lakóhelyétől függetlenül.

A sziléziai etnolektus szavai esetenként annyira eltérnek lengyel megfelelőjétől (főként német eredetű szavak miatt), hogy sokszor egy "tősgyökeres" lengyel számára a megértés nehézségeket okoz. Ehhez hasonlóan pl. a Podhale tájszólás és a lengyel irodalmi nyelv között szintén jelentős az eltérés – de ezt sem ismerik el külön nyelvnek, csupán a lengyel nyelv egy tájszólásaként tekintenek rá. Hasonló helyzetben a kasub etnolektus van – de ezt elismerték nyelvnek (2005). Így, ez, hogy az adott etnolektus érthető-e az irodalmi nyelv átlagos felhasználójának és mennyi jövevényszó van ebben, nem elég arra, hogy meghatározzuk, hogy ez nyelv, dialektus vagy csak tájszólás. A szlovák nyelv teljesen érthető a cseheknek, a dán nyelv – a norvégoknak, de a nyelvtani és fonetikus különbségek ezekben a párokban annyira nagyok, hogy senki nem kételkedik, hogy külön nyelvekről van szó. Sőt, gyakorlatilag nem térnek el egymástól a külön nyelveknek elismert román és moldáv nyelv, míg a horvát, a bosnyák és a szerb nyelv csak nyelvjárási szinten különbözik. Másrészt, az alnémet nyelv közelebb a hollandhoz mint a standard német nyelvhez, illetve a svájci dialektusok (schwyzertüütsch) majdnem érthetetlenek a németeknek – mégis azokat szintén ezeknek a felhasználóik dialektusnak nevezik. A kínai nyelv dialektusai annyira eltérnek egymástól, hogy külön nyelveknek kellene tekintenünk, amit nem tesz lehetővé az ország politikája.

Némely nemzet – pl. német, olasz – elfogadja és még támogatja is a regionális sokszínűséget: a dialektusok használatát nem ismerik el a képzés hiánya jelenségének, nem gúnyolják ki emiatt a felhasználóit, amelyek nem érzik a szükséget saját etnolektusa rangjának felemelésére. Viszont olyan nyelveket, mint a lengyel vagy francia, magas szabványosítás jellemzi – a dialektusok használata kevésbé van elfogadva a közéletben és alacsony képzés jelének tekintik. Lengyelországban a dialektus használatát mindig "falusi beszélésnek", a maga dialektusokat pedig – a "viccmesélésre való nyelvnek" tartották. A szélsőséges eset – a kínai nyelv, amelynek az egységességét a szervek mesterségesen tartják, hogy elhíreszteljék a világon az egységes, erős és nagy nemzet képét.

Betűkészlet A sziléziai nyelv beírásához néhány ábécét használnak, amelyek egy kicsit eltérnek a lengyelétől.http://www.gornyslonsk.republika.pl/slgaby.html , belépés 28.06.2011

A sziléziai ábécé

a b c ć č d e f g h i j k l m n ń o p r ř s ś š t u ů w y z ź ž

Betűpárok:

ch dz dź dž iu uo uů ůu

Különbségek a lengyel ábécét illetően: a cz [tʂ], sz [ʂ], rz [ʐ], ż [ʐ] lengyel hangzókat „csehül” írják be: č, š, ř, ž, (az używać szót /használ/ beírják mint užywać, czeski /cseh/ mint česki), létezik a cseh ů (csehül u s kroužkem), amelyet pedig a magyar o-nak ejtik a sziléziai nyelvben, nincsenek ą, ę betűk, amelyek jelentik a nazális o, e hangzókat – ezek is léteznek a sziléziai nyelvben, de kiejtés közben szétszedik ezeket az o vagy e-re és megfelelő nazális mássalhangzóra (m, n, ɲ, ŋ – lásd lejjebb), nincs ł betű – a sziléziai ábécében u-nak beírják (pl. a głoska szót /hangzó/ beírják mint guoska).

Sőt, a [t͡ɕ], [ɲ], [ɕ], [ʑ] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, nem számít, hogy mássalhangzó vagy magánhangzó előtt állnak-e. A standard lengyel nyelvben csak akkor írják le ezeket a hangzókat, ha mássalhangzó előtt állnak; ha magánhangzó előtt, akkor ci, ni, si, zi. Pl. hét (= 7 nap) a lengyel írásban: tydziyń, míg a sziléziai írásban: tydźyń lesz. A latin nyelv lengyelül: łacina, sziléziai nyelvben – uaćina. A többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg (pl. len. między, pierwszy ⇒ szil. mjyndzy, pjyršy /között, első/).

A Steuer ábécéje a, b, c, ć, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ł, m, n, ń, o, p, r, s, ś, t, u, ů, w, y, z, ź, ż

Betűpárok:

au, ch, cz, dz, dź, dż, ou, rz, sz, uo

Különbségek a lengyel ábécét illetően: nincsenek ą, ę betűk, létezik a cseh ů. Különbségek a sziléziai ábécét illetően: nincsenek cseh č, š, ř, ž, van ł. A [t͡ɕ], [ɲ], [ɕ], [ʑ] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, a többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg.

A Steuer ábécé a sziléziai Wikipédia hivatalos ábécéje.

Kiejtés – összehasonlítás az irodalmi lengyel nyelvvel Általában, a sziléziai kiejtés ilyen mint a lengyel. A legfőbb különbségek következők (a példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai): A régi (a magyar a-nak ejtendő) [ɒ] hangzótól származó a ejtendő mint o vagy ou (diftongus: pl. trawa ⇒ trowa / [trouwa] /fű/). Az o és ó hangzókat diftongusokként ejtjük: uo, uu (koza ⇒ [kuoza] /kecske/, sól ⇒ [suul] /só/, ojciec ⇒ [uojciec] /apa/). A lágy mássalhangzó után álló e y-nek ejtendő – pl. miejsce ⇒ [miyjsce] /hely/, śnieg ⇒ [śniyg] /hó/, de a brzeg ⇒ [brzyg] /part/, változás is jelen van, mert rz régi lágy r-től származik; Az ą (nazális o) két módon ejtendő: Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint a magyar o-t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń (lágy n), m, ŋ (azaz mint a hang szóban). A sziléziai és Steuer ábécékben ilyen a kombinációt beírják mint ů és a nazális mássalhangzó: Śląsk, rąbać, siąść, rąk ⇒ Ślůnsk, růmbać, siůńść, růnk [ruŋk] /Szilézia, hasogat, leül, kezek Gen./. Ha a szó végén áll, ům-ként kell ejteni (są ⇒ sům /vannak/). Az ę (nazális e) szintén két módon ejtendő: Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint az y-t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń, m, ŋ: gęba, gęsty, ręka, pięć ⇒ gymba, gynsty, rynka [ryŋka], piyńć /pofa, sűrű, kéz, öt/.

Ha a szó végén áll, ejtendő mint a (Cieszyni Sziléziában – mint ym): idę, widzę kozę ⇒ ida, widza kuoza /megyek, látok kecskét/). A nazális mássalhangzók előtt álló o magyar o-ként ejtődik és ů-betűvel jelölik – pl. wron a ⇒ wrůna /varjú/. Ez szintén illeti az o-t, ami a félzárt a-tól ered (pan ⇒ pon ⇒ půn /úr/). A nazális mássalhangzók előtt álló e ejtendő mint y (pl. ziemia ⇒ ziymia /föld/). A rzy csoport ejtendő mint rzi (krzywy ⇒ krziwy /görbe/). Ha az ł hangzó ([w] – a standard lengyelben ejtendő mint az angol world szóban) az utolsó helyen áll a mássalhangzók csoportjában, mellőzve van (długi, głowa ⇒ dugi, gowa /hosszú, fej/).

Nyelvtan – összehasonlítás az irodalmi lengyel nyelvvel Általában, a sziléziai nyelv nyelvtana nagyon hasonlít a lengyeléhez, mégis vannak a különbségek.http://gwaraslaska.friko.pl/ , belépés 01.07.2011 A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai.

Ige A legfontosabb különbség a sziléziai nyelvben – az igeragozás. Itt múlt időben (a létige esetében szintén jelen időben) létezik a że szócska, amelyet ragozunk. A múlt idejű ige pedig nem ragozódik – mint az orosz nyelvben, csak a 3. személy egyes vagy többes számú alakokban létezik.

alakczytać (olvas,I csoport)umieć (tud,II csoport))pisać (ír,többi csoport)być(van)jelen időmúlt időjelen időmúlt időjelen időmúlt időjelen időmúlt időESz. 1. szem.hímnemczytomżech czytołczytołechumiażech umiołumiołechpiszażech pisołpisołechjest żechżech bůłbyłechnőnemżech czytołaczytołachżech umiołaumiołachżech pisołapisołachżech bůłabyłachESz. 2. szem.hímnemczytoszżeś czytołumieszżeś umiołpiszeszżeś pisołjest żeśżeś bůłnőnemżeś czytołażeś umiołażeś pisołażeś bůłaESz. 3. szem.hímnemczytoczytołumieumiołpiszepisołjestbůłnőnemczytołaumiołapisołabůłasemlegesnemczytołoumiołopisołobůłoTSz. 1. szem.személyeshímnemű alakczytomyżeśmy czytoli umiemyżeśmy umielipiszymyżeśmy pisoli(my) sům(my) byliáltalánosalakżeśmy czytołyżeśmy umiołyżeśmy pisoły(my) bůłyTSz. 2. szem.személyeshímnemű alakczytocieżeście czytoli umiecieżeście umielipiszecieżeście pisoliżeście sůmżeście byliáltalánosalakżeście czytołyżeście umiołyżeście pisołyżeście bůłyTSz. 3. szem.személyeshímnemű alakczytojůmczytoliumiejůmumielipiszůmpisolisůmbyliáltalánosalakczytołyumiołypisołybůły

A jövő időben, a być ige következőképpen ragozódik (szintén szolgál az összetett jövő idejű alakok alakításához):

byda – bydziesz – bydzie – bydymy – bydziecie – bydom

A jelen idő 1. személy többes számú alaknak ugyanolyan töve van, mint 1. személy egyes számúaknak. A fent említett igékben ez nem nagyon szembetűnő, de nyilvánvaló, ha összehasonlítjuk olyan sziléziai igéket, amelyeknek a lengyel megfelelőiben tőváltakozások alakulnak. Pl.:

brać (vesz, fog)tłuc (tör)ESz., 1. szemTSz., 1. szem.ESz., 1. szem.TSz., 1. szem.standardlengyelbiorębierzesztłukętłuczeszsziléziaibierabierymytłukatłukymy

Az udvariássági alakoknak a 2. személy többes számúak szolgálnak (az irodalom lengyel nyelvben – 3. személy egyes vagy többes számúak, helyzettől függően).

Főnév és melléknév A példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai.