265px|bélyegkép|A Szelidi-tó légi felvételen 265px|bélyegkép|A Szelidi-tó a magasból fényképezve 265px|bélyegkép|A Szelidi-tó a levegőből

A Szelidi-tó Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, Dunapataj nagyközség közelében, a település határain belül.

Leírása, megközelítése A Szelidi-tó 5 kilométer hosszú, 150–200 méter széles, 3–4 méter mély, vízfelülete megközelítőleg 80 hektár, ezzel hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában, Dunapataj nagyközség külterületén található, mintegy 3 kilométerre Újtelek községtől északra, a Dunapatajt Szakmáron át Kalocsa keleti részeivel összekötő 5308-as útról letérve közelíthető meg. A tó déli partján, nyugalomba jutott futóhomok területein kellemes strandok kerültek kialakításra.

Kékmoszat tanösvény A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.

Hossza: 2400 m Nyelve: magyar, angol Az útvonal jelzése: nyíl Bejárható: egész évben, gyalogosan és kerékpárral

Története A tó a nevét a víz közvetlen közelében fekvő faluról, illetve annak pusztulása után a közelben elterülő szántóföldi művelésre alkalmas Szelid pusztáról kapta. Szelid falucska a török adóösszeírások szerint az 1540-es években 20-25 családból állt (kb. 100 fő), eszerint átlagos alföldi magyar falu lehetett, és valószínűleg kicsiny temploma is volt. A 16. század második felében elpusztult; határát onnantól, mint pusztát mindig a patajiak művelték és mindig Patajhoz tartozott.

Szelid neve a régi írásos forrásokban, oklevelekben két alakban szerepel: Szelid és Szilid. A pataji és környékbeli népnyelv a közelmúltig Szilidnek nevezte a pusztát és a tavat. A tó vize évszázadok óta gyógyhatásáról volt ismert, erről több száz éves jegyzőkönyvek tanúskodnak. Csekély halászat is folyt a tavon hagyományos eszközökkel és módon. A tó környékén, főként a filoxéra pusztítása után, jelentős volt a szőlőművelés. Kastélyát Csepegen Bencze Gábor szabadszállási földbirtokos építette egy szőlőbirtok és majorság központjában. Az államosítás után a kastélyt turista szállónak használták. Rendszeresített, bejegyzett fürdőként az 1920–30-as évektől használják, de a tó igazi felfutása és kiépítése az 1960-as évektől történik meg.

A tavat még a Duna vize mélyítette ki évezredekkel ezelőtt. Jelenleg 5 kilométer hosszú, szélessége átlagosan 150–200 méter között mozog, átlagos vízmélysége 3–4 méter, vize nyáron akár 28 °C-ra is felmelegedhet, így fürdőzésre kiválóan alkalmas. A talajból sok nátrium-magnézium-karbonát és nátrium-jodid oldódik ki, ezért már a középkorban is sebgyógyításra használták, ma inkább idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésére ajánlják. Vize szagtalan (a gyógyfürdőkkel ellentétben), jelenleg még nem minősített gyógyvíz, ezért üdülőfalu létesült a környezetében.

A közelben található a a Kastély Szálló.

A Szelidi-tavat 360 hektáros természetvédelmi terület övezi, ami növényi gazdagságával a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egyik gyöngyszeme.

Források szelidinyar.hu - Mindent a Szelidi-tóról szelidinyar.hu - Szelidi-tó szállás és programajánló szelidinfo.hu Kékmoszat tanösvény A Szelidi-tó története

Kategória:Bács-Kiskun megye földrajza Kategória:Az Alföld tavai Kategória:A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területei