bélyegkép|jobbra|250px|Hántolás után (Franciaország, Languedoc-Roussillon, Villelongue dels Monts bélyegkép|jobbra|250px|Levele és makkja thumb|Paratölgy / Portugália
A paratölgy (Quercus suber) a bükkfafélék (Fagaceae) családjába, azon belül a tölgy (Quercus) nemzetségbe tartozó fa, a Mediterráneum egyik legfontosabb gazdasági növénye.
Előfordulása A Mediterráneumban sokfelé termesztik – Európában főleg Spanyolországban Extremadura megyében szabadon növő erdőségekkel is találkozhatunk, Portugáliában és Dél-Franciaországban. Parkokba, kertekbe díszfának ültetik végig az Atlanti-óceán partvidékén egészen Angliáig. Egyike az Észak-Afrikában is növő tölgy fajoknak. A legterjedelmesebb, a természeteshez közeli állapotú paraerdők Algériában nőnek, de előfordul Marokkóban is. Kínában a Jangce partvidékén találhatjuk ültetvényeit.
Jellemzése Kedvező körülmények között mintegy 20 m magasra növő (de többnyire csak feleekkora), örökzöld fa. Koronája ágas-bogas, szabálytalan vagy lapított gömb alakú, a kérge szürke.
Hosszúkás, csaknem szív alakú, fényes sötétzöld levelei a lombhullató tölgyekéitől eltérően nem karéjosak, csak a szélük fűrészes. A fűrészfogak szúrós levéltövisben végződnek. A levelek középere hullámos, zegzugos.
Feltűnő porzós barkái tömegesen nyílnak, a termős virágok pedig 1–3 virágból álló kis csoportokban vannak.
Makkjai félig vagy hosszabban is kiállnak a kis, apró pikkelyű kupacsból.
Életmódja Eredetileg elsősorban a dombvidéki erdőségekben nőtt. Kora tavasszal virágzik. Makkjai még a virágzás évében beérnek.
Főleg fiatal korában fagyérzékeny, ezért Közép-Európában és északabbra többnyire nem marad meg; a Kárpát-medence egyes nyugati-délnyugati részein, fagyvédett zugokban néhány példányát kerti díszként sikerült felnevelni. Budapesten a Vajdahunyad-várnál áll két példánya.
Felhasználása Kérgét az ókorban halászhálókra kötötték úszónak, mentőövet készítettek belőle, és hajnövesztő szernek is tartották. A 18. század óta ez a parafa leggyakoribb nyersanyaga. A paratölgy finom és jó parát csak viszonylag fiatalon ad. Dél felé haladva ahogy egyre melegebb lesz, úgy javul a parafa minősége.
Források D. More – A. Fitter: Fák. Fürkész Könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. p. 112. A Pallas nagy lexikona Fák, gombák honlapja Parafa egyszeregy Mediterrán és Örökzöld növények 2. Parafa, mint bárányon a gyapjú
Kategória:Tölgyek Kategória:Növényfajok Kategória:Európa növényvilága Kategória:Afrika növényvilága