A metán egy szén- és négy hidrogénatomból áll. A nehézmetán ugyanezen elemek atomjaiból áll, de a hidrogénatomok mindegyike deutériumatom. A nehézmetán és a metán olvadás- és forráspontja egy-két fokkal térnek el. A nehézmetán színtelen, szagtalan, erősen gyúlékony gáz. Égése után szén-dioxid és nehézvíz keletkezik. A nehézmetán a természetben kis mennyiségben fordul elő. Fizikai és kémiai tulajdonságai a metánhoz hasonlóak.
Olvadáspontja , a metánénál mintegy 1%-kal alacsonyabb, míg forráspontja legalább .
A halogénezett szénhidrogének hatása vizsgálatában mind a , mind a hosszútávú nyomjelző volt az NOAA egyik 1981-es kutatásában.
Előfordulás A nehézmetán előfordulási aránya a metánizotopológok közt 5,82%. Tulajdonságok A C^{1}H4-nal szemben a C^{2}H4 tapadási és kondenzációs aránya nagyobb. Ez felhasználható deutériumsűrítésre, továbbá ez alapján megismerhető lehet a gázkondenzáció nem egyensúlyi körülmények közt, például a légi közlekedésben alacsony hőmérsékletű környezetekben, és megmagyarázhatja a naprendszeri bolygók nagyobb deutériummennyiségét és a csillagközi jégporfelszíni folyamatokat is.
A metán és a nehézmetán izotópkülönbsége okozhatja a C–H és C– kötések hosszbeli és polarizálhatóságbeli különbségét.
Jegyzetek
Kategória:Szénhidrogének