Genthon István (Budapest, 1903. augusztus 18. – Eger, 1969. május 30.) művészettörténész, az MTA tagja, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1952), doktora (1965). Kivételes műveltségű tudós, főként a magyar művészet kutatója volt.

Életpályája Genthon Ferenc (1864–1923) törvényszéki bíró és Bernardt Alojzia (1881–1964) fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában végezte. 1922-ben jelentek meg első írásai. Miután leérettségizett, az Új Nemzedék szerkesztőségében dolgozott 1924-ig. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Gerevich Tibor és Hekler Antal voltak a tanárai. 1927–28-ban állami ösztöndíjjal a bécsi Collegium Hungaricumban, majd 1928–29-ben a Római Magyar Történeti Intézetben tanult. 1928 és 1934 között a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtára Történeti Osztályának őre volt. Ezt követően a Magyar Történeti Múzeum Iparművészeti és Történeti Osztályának őreként és a Műemlékek Országos Bizottságának előadójaként dolgozott. 1935-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar művészettörténet című tárgykörben magántanárrá habilitálták.

1940 és 1943 között a Római Magyar Akadémia igazgatója volt. 1945-től 1949-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatói, egyúttal a múzeum Modern Külföldi Osztályának, majd a Modern Kép- és Szoborosztályának vezetői tisztségeit is betöltötte (1948–1969. január).

Évtizedeken keresztül végzett topográfiai adatgyűjtést és leírást, amelynek eredménye volt a három kötetes Magyarország művészeti emlékei című könyve, amely 1959 és 1961 között jelent meg. 20. századi magyar festőművészekről írott monográfiái is jelentősek. Az 1965-től 4 kötetben megjelent Művészeti lexikon egyik főszerkesztője volt (Zádor Anna mellett).

Tudományos pályafutása

1945 és 1949 között az MTA levelező tagja a művészettörténeti tudományok kandidátusa, majd 1965-ben doktora.

Főbb művei Magyar művészek Ausztriában a mohácsi vészig; Egyetemi Ny., Budapest, 1927 Budapest múltja és művészete; Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1932 (A Magyar Szemle kincsestára) Bernáth Aurél; Farkas, Budapest, 1932 (Ars Hungarica) A régi magyar festőművészet; Pestvidéki Ny., Vác, 1932 Budapesti képeskönyv; összeáll. Genthon István, Nyilas-Kolb Jenő, előszó Kovácsházy Vilmos; Somló Béla, Budapest, 1934 (Magyar tájak, magyar városok) (angolul, franciául, németül is) Egy budai humanista aranycsészéje (Budapest, 1934) A magyar történelem képeskönyve; összeáll. Genthon István, bev. Gerevich Tibor; Egyetemi Ny., Budapest, 1935 Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig; Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1935 (A Magyar szemle könyvei) Erdély művészete; Hungária Ny., Budapest, 1936 (A Jancsó Benedek Társaság kiadványai) Az esztergomi főszékesegyházi kincstár; bev. Lepold Antal; Officina Ny., Budapest, 1938 (Officina képeskönyvek) Genthon István–Lux Géza–Szentiványi Gyula: Szabolcs megye művészeti emlékei; Merkantil Ny., Budapest, 1939 Bibliografia dell'arte ungherese; Accademia d'Ungheria, Roma, 1941 Török műemlékek Budán; Egyetemi Ny., Budapest, 1944 Középkori magyar festészet; Officina, Budapest, 1948 (Magyar művészet) (franciául is) Esztergom műemlékei. 1. r., Múzeumok, kincstár, könyvtár; összeáll. Genthon István; Műemlékek Országos Bizottsága, Budapest, 1948 (Magyarország műemléki topográfiája) Egry József; Új Idők Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (L'art hongrois) Genthon István–Zakariás G. Sándor: Budapest műemlékjellegű építményeinek jegyzéke; Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, Budapest, 1949 A magyar művészettörténet bibliográfiája; összeáll. Genthon István; Egyetemi Ny., Budapest, 1950 (Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának bibliográfiai sorozata) Magyarország műemlékei; Akadémiai, Budapest, 1951 Kecskemét műemléki és városképi vizsgálata; összeáll. Genthon István; Városépítési Tervező Vállalat, Budapest, 1952 Ferenczy Károly; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Művészettörténeti kiskönyvtár) Nógrád megye műemlékei; többekkel; Akadémiai, Budapest, 1954 (Magyarország műemléki topográfiája) Az egri líceum; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1955 (Műemlékeink) Cézanne; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1958 (A művészet kiskönyvtára) Rippl-Rónai József; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1958 (angolul, franciául, németül, oroszul is) Magyarország művészeti emlékei, 1-3.; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1959-1961 (németül is) A posztimpresszionizmus; Gondolat–Képzőművészeti Alap, Budapest, 1960 (Művészettörténet) Czóbel Béla; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1961 (A művészet kiskönyvtára) Entz Géza–Genthon István–Szappanos Jenő: Kecskemét; Műszaki Kiadó, Budapest, 1961 (Városképek – műemlékek) Magyar művészet a századforduló idején; Gondolat–Képzőművészeti Alap, Budapest, 1962 (Művészettörténet) Ferenczy Károly; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1963 (Magyar mesterek) Bernáth Aurél; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1964 (A művészet kiskönyvtára) István Szőnyi; szerk. Genthon István, németre ford. Faragó István Ádám; Henschelverlag, Berlin, 1964 (Welt der Kunst) Művészeti lexikon, 1-4.; főszerk. Zádor Anna, Genthon István, fel. szerk. Lajta Edit; Akadémiai, Budapest, 1965-1968 Modern francia festmények a Szépművészeti Múzeumban; Képzőművészeti Alap, Budapest, 1965 Garas Klára–Genthon István–Haraszti Takács Marianna: Museo de Bellas Artes de Budapest; spanyolra ford. Maria Teresa de la Cruz; Aguilar, Madrid, 1966 (Librofilm) Római napló; Corvina, Budapest, 1973 Magyarország művészeti emlékei; átdolgozta Dercsényi Dezső; 2. átdolgozott kiadás; Corvina, Budapest, 1980

Jegyzetek

Források

Művészeti lexikon

Irodalom Kovács Éva – Dercsényi Dezső – Radocsay Dénes – Németh Lajos: Genthon István emlékére. Műveinek jegyzéke (különnyomat a Művészettörténeti Értesítőből, Budapest, 1971).

További információk 100 éve született Genthon István

Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar építészettörténészek Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:MTA-tagok Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek