Georg Anthes (magyarosan Anthes György) (Bad Homburg vor der Höhe, 1863. március 12. – Budapest, 1922. február 23.) német operaénekes (tenor), kora egyik nagy Wagner-énekese, a magyar operatörténelem nagy alakja, Budapesten a Zeneakadémia tanára, az Operaház főrendezője. 180px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben. 2004 óta védett nyughelye a Nemzeti sírkert része Életpályája
Kezdetben jogásznak készült, zenészként pedig hegedűsnek, azonban baráti rábeszélésre Frankfurt am Mainban Julius Stockhausen, Milánóban C. Galliera növendéke lett. Freiburg im Breisgauban debütált 1888-ban, Max szerepében (Weber: A bűvös vadász). 1889-től 1901-ig – Heinrich Gudehus utódjaként – a drezdai operában lépett fel, főleg hőstenor szerepekben. 1892-től Bayreuthban énekelt Wagner-operákban (Lohengrin, Parsifal, Siegfried, Siegmund, Tannhäuser). Lohengrinként különösen emlékezetest nyújtott. Európa csaknem valamennyi operaszínpadán fellépett. Drezda után 1902–03-ban a New York-i Metropolitanban és Chicagóban szerepelt.
1903-ban szerződtette a budapesti Operaház mint vezető tenoristát. Magyarul is énekelte szerepeit; ez sokszor váltott ki derültséget, mert sosem sikerült a nyelvet megtanulnia. Egy 1909-es gyomorbetegség után már sok előadáson indiszpozícióval küzdött. Visszavonulása után 1913-tól a Zeneakadémia tanára volt. Legjelentősebb tanítványai Anday Piroska, László Géza, Németh Mária, Palló Imre dr. és Závodszky Zoltán. 1920. július 1-jétől 1922. január 31-éig az Operaház „vezető főrendezője” volt. 1914 és 1922 között, évente néhány előadáson énekelt is még.
Személyi titkára Grexa Gyula volt, hagyatéka is hozzá került. Sírja a Kerepesi temetőben áll, elhanyagolva.
Fischer Péter karnagy így jellemezte: Lenyűgöző jelenség volt, akár az utcán, akár a színpadon tűnt fel délceg alakja. Megfordultak utána az emberek, ha végigment az Andrássy úton. Ellenállhatatlanul magára vonta a figyelmet, mint általában a jelentős egyéniségek. Hiszen ez a művész nagy énekes, színész és muzsikus volt egy személyben, amilyen csak ritkán akad a világon.
Hangját a híres Mapleson-fonográfhengerek egyike őrzi. A kétperces felvétel a Metropolitan 1903. február 9-i Trisztán és Izolda előadásán készült. Partnerei: Lilian Nordic és Ernestine Schumann-Heink. A muzeális felvétel A magyar operaszínpad csillagai című kiadvány első kötetének első lemezén is szerepel.
Irodalom
A Nyugatban Bálint Aladár búcsúzott tőle. (http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00313/09511.htm) A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. Meixner Mihály: Anthes György emlékezete. in: Operaélet 6. évf. (1997) 5. sz. pp. 17–19 Seeger, Horst: Opernlexikon. 3., ... überarb. ... Aufl. Berlin, 1986. Henschelverlag Somogyi Vilmos: A. Gy. (Muzsika, 1962. 4. sz.)
Jegyzetek
Források Várnai Péter: Operalexikon. Zeneműkiadó, Budapest, 1975
Magyar életrajzi lexikon A Magyar Operaszínpad Csillagai I.-kísérőfüzet. Hungaroton: LPX 12640-12642 (1984)
További információk historicopera
Kategória:Német operaénekesek Kategória:Tenorok Kategória:Magyar operarendezők Kategória:Magyar operaénekesek Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek