A tiaprid a benzamid csoportba tartozó atípusosnak tekinthető antipszichotikum (neuroleptikum).
Hatásmechanizmus Az adenil-cikláz-dependens D2 dopamin receptor szelektív antagonistája, részben a D3 receptorokon fejti ki hatását, viszont nem rendelkezik affinitással a D1 dopaminreceptor irányában. Nyugtató illetve mozgást gátló hatása csekély, hatását a dopamin iránt érzékennyé vált receptorokon fejti ki. Szorongást oldó hatása független dopamin antagonista hatásától. A tiaprid sem fizikai, sem pszichés függőséget nem okoz.
Javallatok pszichotikus szindrómák: pszichomotoros nyugtalanság, agresszivitás, alkoholelvonási tünetek choreiform mozgások más módon nem kezelhető fájdalom csillapítása
Ellenjavallatok tiaprid allergia Parkinson-kór prolactinfüggő tumor pheocromocytoma 7 éves kor alatt
Relatív ellenjavallat: szoptatás vesebetegség
Mellékhatás Idegrendszeri: parkinsonismus, dyskinesia, akathisia, dystonia, álmosság, agitáció Endokrin: hyperprolactinaemia és annak következményei: galactorrhoea, gynaecomastia, oligo- vagy amenorrhoea, anorgasmia, impotencia
Gyógyszerkölcsönhatás Központi idegrendszerre szedatív hatást kifejtő szerekkel együttes alkalmazása kerülendő, mivel a hatás felerősödése, valamint légzésdepresszió léphet fel: alkohol ópiátok antiepileptikumok szedatívumok barbiturátok
Antagonista hatása lehet: dopamin antagonisták levodopa bromocriptin koffein
Adagolás Szokásos adag: 1-4×100 mg; Predelírium, delírium: 4-12 amp/nap; Max: 1800 mg/nap
Készítmények Tiapridal 100 mg tabl., 100 mg inj.
Külső hivatkozások Pharmindex Tímár Júlia: Antipszichotikus hatású vegyületek (neurolepticumok, trankvillánsok) (Fürst Zs. szerkesztésében: Farmakológia), Medicina, Budapest, 2004, 354-368 o.
Kategória:ATC N05 Kategória:Éterek Kategória:Amidok