II. Ferdinánd (ismert még történelmi ragadványnevén, mint Katolikus Ferdinánd, , ; Sos, Aragónia, 1452. március 10. – Madrigalejo, Kasztília, 1516. január 25.), Aragónia királya 1479-től 1516-os haláláig. Kasztíliai Izabella férjeként és társuralkodójaként Kasztília iure uxoris királya is volt (V. Ferdinánd néven) 1475-től felesége 1504-ben bekövetkezett haláláig. Izabellával a „Katolikus királyok” néven ismeretesek. Ugyan Kasztília és Aragónia külön királyság maradt, ám feleségével őket tekintik az első spanyol uralkodóknak, akik megteremtették a mai egységes Spanyolország alapjait.

Ferdinánd 1479-ben örökölte az Aragón Korona országainak trónját, amely magába foglalta az Aragón, a Valenciai, a Mallorcai, a Szardíniai és a Szicíliai Királyságokat, valamint a Katalán Hercegséget egyaránt. Izabellával való uralkodásuk alatt sikerrel zárult a reconquista, továbbá jelentős szerepük volt amerika európai gyarmatosításában, mivel az ő támogatásukkal indult útnak Kolumbusz Kristóf 1492-ben.

Izabella 1504-es halálát követően leányuk, Johanna lett Kasztília királynője, azonban arra hivatkozva, hogy a leány megőrült, Ferdinánd átvette a hatalmat és régensként kormányozta az országot. A második itáliai háborút követően 1504-ben sikeresen meghódította és uralma alá vonta a Nápolyi Királyságot is. 1506-ban a franciákkal kötött szerződés részeként Ferdinánd feleségül vette Germaine de Foix hercegnőt. 1512-ben második felesége jogaira hivatkozva megszállta a Navarrai Királyság nagy részét, és 1516-ban bekövetkezett haláláig uralkodott a mai Spanyolországot magába foglaló területeken. Névlegesen leánya, de facto viszont unokája, Károly követte a trónon.

Élete bélyegkép|balra|Kolumbusz bemutatja tervét Aragóniai Ferdinándnak és Kasztíliai Izabellának (színezett metszet, ismeretlen művész alkotása) II. János aragóniai király és Johanna Enríquez fia. Az aragóniai és a kasztíliai uralkodócsalád beleegyezése nélkül 1469-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd titokban házasságot kötött egymással.

Izabella támogatásával megkezdődtek a felfedező utak, melynek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. A gazdaság prosperálása mellett a művészetek is virágzásnak indultak. Az egyház és a királyi pár adományai elősegítették a kultúra és a tudomány fejlődését, ráadásul a nagyvárosokban hatalmas építkezésekbe fogtak. Az aranykor azonban nem tartott sokáig. Az Izabellával kötött házasságából született fiuk, Aragóniai János asztúriai herceg meghalt még a szülei életében, és a király második házasságából született fiúgyermeke is a születését követő órában meghalt. Utódként ezért nem jöhetett más szóba, mint az első házasságából származó lányának, Johannának valamelyik fia. Törvény szerint Johannának kellett volna elfoglalnia a trónt, de az asszony férjére való féltékenykedéseibe beleőrült. bélyegkép|jobbra|150px|Katolikus Ferdinánd nápolyi királlyá koronázása, Bargello Múzeum, Firenze, Benedetto da Maiano szobra 1516. január 25-én 64 éves korában meghalt Aragóniai Ferdinánd. Az 1512-ben készített végrendelete szerint nem a kasztíliai földön nevelkedett Ferdinánd örökölte a trónt anyja, Őrült Johanna nevében, hanem annak bátyja, a még spanyolul sem beszélő Károly. Ferdinánd második felesége Germaine de Foix volt.Aragóniai Ferdinánd nővérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája.

Gyermekei 1. feleségétől, I. Izabella kasztíliai királynőtől (1451–1504), 6 gyermek: Izabella (1470–1498) kasztíliai trónörökösnő, Asztúria hercegnője, 1. férje Alfonz (1475–1491) portugál infáns, II. János (1455–1495) portugál király fia, nem születtek gyermekei, 2. férje I. (Szerencsés) Mánuel (1469–1521) portugál király, 1 fiú: (2. házasságából:) Avisi Mihály (Zaragoza, Aragónia, 1498. augusztus 23. – Granada, 1500. július 19.) portugál, kasztíliai és aragón infáns és trónörökös, Asztúria és Girona hercege János (1478–1497), Asztúria hercege, felesége Margit (1480–1530), I. Miksa német-római császár leánya, 1 gyermek: Aragóniai N. (gyermek) (Alcalá de Henares, 1497. december – Alcalá de Henares, 1497. december), halva született Johanna (1479–1555), II. Johanna néven kasztíliai és aragón királynő, férje Szép Fülöp (1478–1506) ausztriai főherceg, I. Fülöp néven felesége jogán Kasztília királya. I. Miksa német-római császár fia, 6 gyermek, többek között: Habsburg Károly (1500–1558), I. Károly néven kasztíliai és aragón király, V. Károly néven német-római császár, felesége Izabella (1503–1539) portugál infánsnő, I. Mánuel portugál király és Aragóniai Mária kasztíliai infánsnő lánya, l. alább, 5 gyermek(+2 házasságon kívüli) Habsburg Ferdinánd (1503–1564) I. Ferdinánd néven magyar és cseh király, német-római császár, felesége Jagelló Anna (1503–1547), II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna (II. Ferdinánd féltestvérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája) lánya, 15 gyermek Habsburg Mária (1505–1558), férje II. Lajos magyar király (1506–1526), II. Ulászló magyar király és Candale-i Anna (II. Ferdinánd féltestvérének, I. Eleonóra navarrai királynőnek az unokája) fia, nem születtek gyermekei Mária (1482–1517), férje I. (Szerencsés) Mánuel (1469–1521) portugál király, 10 gyermek, többek között: Avisi Izabella (1503–1539), férje V. (I.) Károly (1500–1558) kasztíliai és aragón király, német-római császár, l. fent, 5 gyermek N. (leány) halva született (1482. június 29./30.), Mária infánsnő ikertestvére Katalin (1485–1536), 1. férje Artúr walesi herceg (1486–1502), gyermekei nem születtek, VII. Henrik angol király idősebb fia, 2. férje VIII. Henrik angol király (1491–1547), VII. Henrik angol király kisebbik fia, 6 gyermek, többek között: (2. házasságából): I. (Tudor) Mária (1516–1558) angol királynő, férje II. (Habsburg) Fülöp (1527–1598), Kasztília és Aragónia királya, V. (Habsburg) Károly kasztíliai és aragón király, német-római császár és Izabella portugál infánsnő fia, 1 halva született fiú (?) 2. feleségétől, Foix Germána (1488/90–1538) navarrai infánsnőtől, Foix János, Narbonne algrófja lányaként I. Eleonóra navarrai királynő (II. Ferdinánd féltestvére) unokájától, 1 fiú: János (Valladolid, 1509. május 3. – Valladolid, 1509. május 3.), Girona hercege,katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona. aragón trónörökös Ágyasától, Aldonza Ruiz de Iborre úrnőtől, 1 fiú: Alfonz (1470–1520), Zaragoza érseke, Aragónia régense, 7 természetes gyermek Ágyasától, Juana Nicolau úrnőtől, 1 leány: Johanna (1471–1522 előtt), férje Bernardino Fernández de Velasco (1451–1512), Frías hercege, Haro grófja, Kasztília hadsereg-főparancsnoka, Granada alkirálya, 1 leány Ágyasától, Toda de Larrea úrnőtől, 1 leány: Mária (–1530 után), Madrigalejo Ágoston-rendi kolostorának apácája Ágyasától, N. de Pereira úrnőtől, 1 leány: Mária (–1550), Madrigalejo Ágoston-rendi kolostorának apácája

Emlékezete Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Granadai szerződés (1500) Lyoni fegyverszünet Cambrai-i liga

Irodalom Bofarull y Mascaró, Próspero de: Los Condes de Barcelona, Barcelona, 1836. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk Próspero de Bofarull: Los Condes de Barcelona – 2014. június 8. Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy – 2014. június 8. Euweb/Ivrea/Aragon Kings Genealogy – 2014. június 8. Genealogie-Mittelalter/Ferdinand II König von Aragon – 2014. június 8.

Kategória:Aragóniai uralkodók Kategória:Kasztíliai uralkodók Kategória:Navarrai uralkodók Kategória:Nápoly és Szicília uralkodói Kategória:Szardínia uralkodói Kategória:Valenciai uralkodók Kategória:Trastamara-ház Kategória:1452-ben született személyek Kategória:1516-ban elhunyt személyek Kategória:Uralkodónők férjei Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai