Görgey Gábor, születési nevén Görgey Arthur (Budapest, 1929. november 22. – Solymár, 2022. április 11.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, dramaturg, rendező. 2002–2003-ban a nemzeti kulturális örökség minisztere.
Életútja A Görgey család leszármazottjaként született, 1929-ben. Édesapja Görgey György, édesanyja Péchy Zsófia.
1948-ban felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem német–angol szakára, de 1949-ben félbe kellett szakítania tanulmányait. 1950-ben került a színházi élet közelébe, amikor a Nemzeti Színháznál dolgozott. 1951-ben származása miatt kitelepítették, csak 1954-ben térhetett vissza Budapestre. Egy évig a Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója. 1955-ig hivatalsegédként dolgozott, majd 1956-ig üzemi színjátszó csoportok rendezőjeként.
1959-ben a Magyar Nemzet munkatársa lett, a lapnál 1994-ig dolgozott. Eközben 1964–1972 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja és 1982–1988 között a Szegedi Nemzeti Színház irodalmi vezetője volt. Többször rendezett a Madách Színházban is.
Közéleti pályafutása A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. 1992–1998 között a Magyar Írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben a Magyar Televízió művészeti vezetőjévé nevezték ki, pozícióját 1996-ig viselte. Szintén 1994-ben a Magyar PEN Club alelnökévé, 2001-ben elnökévé választotta. Tisztségét 2010-ig viselte. Közben, 2000-ben a Bibó István Közéleti Társaság alelnöke is lett.
2002-ben Medgyessy Péter akkori kijelölt miniszterelnök felkérte kormányában a nemzeti kulturális örökség miniszteri posztjának betöltésére. Miniszteri esküjét 2002. május 27-én tette le. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott pozíciójából. 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként tevékenykedett. 2006-ban az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje volt. A Fehér Klára irodalmi díj és a Pethő Sándor-díj kuratóriumának tagja volt.
Irodalmi munkássága Első verseskötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, a következő 1963-ban, Délkör címmel. Első drámája, a Komámasszony, hol a stukker? nagy sikerrel szerepelt a hazai színházakban, az Amerikai Egyesült Államokban is bemutatták. Több műve önéletrajzi ihletésű, ilyen a Galopp a Vérmezőn című drámája is, amelyben kitelepítési élményeit dolgozza fel. Regényírói munkássága is jelentős, Adria szirénje című regényéért kapta meg a 2000-es Év Könyve-díjat.
Művei Füst és fény. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1956 Délkör; Szépirodalmi, Budapest, 1963 Hektor, a hőscincér; Móra, Budapest, 1966 Komámasszony, hol a stukker?; Magvető, Budapest, 1969 Köszönöm, jól (versek, 1970) Alacsony az Ararát. Noé. Komédia / Handabasa avagy A fátyol titkai. Komédia Vörösmarty Mihály művei alapján; Magvető, Budapest, 1971 Vadászszerencse. Versfordítások; Európa, Budapest, 1974 Lilla. / Cápák / Nyugalom; Magvető, Budapest, 1976 Légifolyosó (versek, 1977) Találkozás egy fél kutyával (próza, 1980) Egy vacsora anatómiája (1981) Fejek Ferdinándnak (színművek, 1982) A fél kutya másik fele; Szépirodalmi, Budapest, 1983 Munkavilágítás (esszék, 1984) Galopp a Vérmezőn (színművek, 1987) A díva bosszúja (novellák, 1988) Vadászszőnyeg (regény, 1988) Meteoropata nemzet; Magvető, Budapest, 1989 Volt egyszer egy Felvidék (regény, 1989) Kísértések könyve (regény, 1990, 2007) Nők szigete (versek, 1990) Mindig újabb kutyák jönnek (próza, 1991) A homár páncélja (regény, 1992) Eszkimó nyár. Válogatott és új versek; Orpheusz Könyvek, Budapest, 1993 Waterloo kellős közepén (próza, 1994) 21 vers; Belvárosi, Budapest, 1994 (Borostyán-könyvek) Örömállam. Komédia két felvonásban; Neoprológus, Budapest, 1996 (A magyar dráma fóruma) Adria szirénje (regény, 1999) Megírhatatlan történet (novellák, 1999) Mikszáth különös házasságai (színmű, 1999, 2015) Utolsó jelentés Atlantiszról (regény, 2000) Tiszta ország. Hazai krónika; Elektra Kiadóház, Budapest, 2002 Tükörjáték. Drámák; Elektra Kiadóház, Budapest, 2003 Rokokó háború (drámák, 2003) Eszkimó nyár. Összegyűjtött versek; 2. bőv. kiad.; Elektra Kiadóház, Budapest, 2004 Alkatrészhullás, 2005–2009; Elektra Kiadóház, Budapest, 2009 Don Hektor, a hőscincér; Elektra, Budapest, 2009 Öt arckép (2011) Az én asztalom. Itthon és a nagyvilágban; Corvina, Budapest, 2013 A kivégzés éjszakája (regény, 2015) Görgey. Görgey Gábor emlékezése Görgey Artúr születésének 200. évében; Szépmíves, Budapest, 2018 Ceterum censeo; Corvina, Budapest, 2020
Díjai, elismerései Robert Graves-díj (1976) József Attila-díj (1980) Pro arte Díj (1985) IRAT-nívódíj (1989) Déry Tibor-díj (1989) a Művészeti Alap irodalmi díja (1992) Az Év Könyve-díj (2000) Millenniumi CET-díj (2000) Pro Urbe Budapest (2001) Gundel művészeti díj (2002) Nemes Nagy Ágnes-díj (2005) Aranytoll (2005) Kossuth-díj (2006) FDA Irodalmi díj (2008) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2010) Szép Ernő-jutalom (2014) Radnóti Miklós antirasszista díj (2017) Prima Primissima díj (2018)
Magánélete Kétszer nősült, második felesége Iván Ildikó opera-énekesnő volt. Egy lánygyermek édesapja (Anna, 1965). Solymáron élt.Nehezen vállalta a solymári miniszter. In: Sólyomszem, I. évf. 10. szám, 2002. május 31., 12. o.
Jegyzetek
Források
Tanulmány Görgey Gábor művészetéről Görgey Gábor életrajza a gondola.hu-n
Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar költők Kategória:A Magyar Nemzet (1938–2018) vezetői, újságírói Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Magyarország művelődés- és közoktatásügyi miniszterei Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Déry Tibor-díjasok Kategória:Solymáriak Kategória:Aranytoll díjasok Kategória:Gundel művészeti díjasok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:Robert Graves-díjasok Kategória:Szép Ernő-díjasok Kategória:Művészeti Alap Irodalmi Díjasok Gábor 1929 Kategória:Radnóti Miklós antirasszista díjasok Kategória:Prima Primissima díjasok Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Az Óbudai temetőben eltemetett személyek Kategória:A Rákosi-kor kitelepítettjei Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei