A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Szentgotthárd. Területe 255,04 km², népessége 15 180 fő, népsűrűsége pedig 60 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Szentgotthárd) és 15 község tartozott hozzá.
A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.
Fekvése Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
Települései TelepülésRang(2013. július 15.)Közös hivatalKistérség(2013. január 1.)Népesség(2013. január 1.)Terület(km²)Szentgotthárdjárásszékhely városSzentgotthárdSzentgotthárdiAlsószölnökközségAlsószölnökSzentgotthárdiApátistvánfalvaközségSzentgotthárdSzentgotthárdiCsörötnekközségCsörötnekSzentgotthárdiFelsőszölnökközségAlsószölnökSzentgotthárdiGasztonyközségRátótSzentgotthárdiKétvölgyközségAlsószölnökSzentgotthárdiKondorfaközségCsörötnekŐriszentpéteriMagyarlakközségCsörötnekSzentgotthárdiNemesmedvesközségRátótSzentgotthárdiOrfaluközségAlsószölnökSzentgotthárdiRábagyarmatközségRátótSzentgotthárdiRátótközségRátótSzentgotthárdiRönökközségRátótSzentgotthárdiSzakonyfaluközségAlsószölnökSzentgotthárdiVasszentmihályközségRátótSzentgotthárdi
Története A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.
A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.
1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.
A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.
Történeti adatai Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.
Jegyzetek
Források A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH
Külső hivatkozások Dél-Burgenland portál Térkép Vasi digitális könyvtár
Kategória:Vas megye járásai Kategória:Vas vármegye járásai Kategória:Szentgotthárd