Clément Philibert Léo Delibes (Saint-Germain-du-Val, 1836. február 21. – Párizs, 1891. január 16.) francia zeneszerző, elsősorban balettjeiről és operáiról ismert.
Élete Delibes Saint-Germain-du-Valban (Sarthe) született, apja nagyon korán meghalt, a fiú még csak kétéves volt. Édesanyja és nagybátyja tanította zenére. Tizenkét éves korában beiratkozott a párizsi Conservatoire-ba, ahol Adolphe Adam, a Giselle zeneszerzőjének tanítványa lett. A konzervatóriumban két év múlva már első díjat nyert egy pályázaton, 17 éves korában pedig a párizsi Saint-Pierre-de-Chaillot templom orgonistája lett. Ezzel szinte egy időben állást kapott a Théâtre Lyrique-ben, ahol zongorakísérői és segédkarmesteri feladatokat látott el.Párizs zenei ízlése ebben az időszakban egyre inkább a könnyebb műfajok felé tolódott el, az operett és a zenés vígjátékok hódítottak. Delibes zeneszerzői tevékenységével is igazodott a színház profiljához: egy sor – szám szerint tizennégy – operettet írt 14 éves ott-tartózkodása alatt (Két garasnyi szén, Két öreg testőr stb.).
1864-ben a párizsi Opéra karigazgatója lett, ami a „komolyabb” színpadi műfajok felé fordította figyelmét. Balettet írt La source (A forrás) címmel, amelynek 1866-os bemutatója fényes sikert hozott a komponista számára.A La source című balettet külföldön Naila, a forrás tündére címen játszották. A darabot ugyan Louis Minkusszal közösen írta, Delibes teljesítménye, könnyed, franciás, táncot segítő zenéje azonban háttérbe szorította kollégája munkáját. Következő balettje Párizsban egyértelműen a színpadi zene első számú mesterévé és Európa-szerte ismert zeneszerzővé tette: az 1870-es Coppélia E. T. A. Hoffmann történetén alapul, és előadásainak sorozatát csak a porosz támadások szakították meg.Párizs ostrománál meghalt Giuseppina Bozzacchi, az ünnepelt olasz balerina, aki Swanilda szerepét táncolta.
Delibes 1871-ben kilépett a színháztól, hogy több ideje legyen a komponálásra, ennek ellenére ritkábban jelentkezett új darabbal. Megírt egy vígoperát Le Roi l’a dit (A király mondta) címmel (1873), ami nem volt ugyan sikertelen, de nem tudta megismételni a balett fogadtatását (hasonlóan a Jean de Nivelle-hez). 1881-ben kinevezték a párizsi Conservatoire zeneszerzés-professzorává. 1876-ban új, mitológiai témát feldolgozó balettel jelentkezett, a Sylviával, és ismét világraszóló sikert aratott. Operái közül az 1883-ban bemutatott, Indiában játszódó, egzotikus témájú Lakmé lett a legsikeresebb: az Opéra Comique-ban bemutatott dalmű igen lelkes fogadtatásban részesült. A szoprán énekesek azóta is szeretik és szívesen énekelnek a darabban, a híres „Csengettyűária” válogatáslemezeken is gyakran helyet kap. Utolsó, Kassya című operáját már nem fejezte be; a munkát Jules Massenet vállalta magára, és csak 1893-ban, két évvel Delibes halála után mutatták be.
Léó Delibes Budapesten is többször megfordult: 1878-ban a Nemzeti Színházban vezényelte a Jean de Nivelle bemutatóját, 1885-ben az Operaházban a Coppéliát. Magyar ihletésű darabjai is vannak: zongoradarab Magyar románc címmel, a Coppéliában pedig csárdásmotívumot is felhasznált. Az 1879-es szegedi nagy árvíz károsultjai javára – többedmagával – jövedelmező ünnepélyt rendezett Párizsban.
Művei bélyeg|350px|A Sylvia pizzicatójának kottarészlete Balettek La Source, 1866 Coppélia, 1870 Sylvia, 1876
Operák Monsieur de Bonne-Étoile, 1860 Le Roi l’a dit (A király mondta), 1873 Jean de Nivelle, 1880 Lakmé, 1883 Kassya, 1893
Operettek Deux sous de charbon (Két garasnyi szén), 1856 Deux vieilles gardes (Két öreg testőr), 1859 L’Omelette à la Follembuche, 1859 Le serpent à plumes, 1864 L’Écossais de Chatou, 1869
Egyéb Quinze mélodies, dalok La Tradition (Hagyomány), prológ a Bouffes parisiennes megnyitására, 1864 Romance Hongroise (Magyar románc), 1883 Les Filles de Cadix Églogue Bonjour, Suzon!
Meghallgatható részletek Divertissiment (pizzicato a Sylviából) Fájl:Delibes pizzi sylvia.ogg En avril (gyermekkórusra) Fájl:Leo Delibes - En avril - par l'Atelier Vocal des Herbiers.ogg
Jegyzetek
Források
John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.
További információk Fidelio Klasszikusbalett-képeskönyv Kislexikon (A Pallas nagy lexikonából) BalletMet
Kapcsolódó szócikkek Zenetörténet
Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Romantikus zeneszerzők Kategória:Francia operaszerzők Kategória:1836-ban született személyek Kategória:1891-ben elhunyt személyek Kategória:A montmartre-i temetőben nyugvó személyek