A Bajkál-tó (, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) egy tektonikus eredetű hasadéktó, amely a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél-Szibériában, Oroszországban található.
Víztérfogat szerint a Föld legnagyobb édesvizű tava, amely a világ tavai édesvizének 22–23%-át tartalmazza, többet, mint az észak-amerikai Nagy-tavak együttvéve. Ez egyben a világ legmélyebb tava, maximális mélysége méter. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven.
A tavat és a környező területeket egyedülálló növény- és állatvilág jellemzi, sok állatfaj endemikus. Az egyedi ökoszisztémájára való tekintettel a tavat és környező területét 1996-ban felvették a világörökségek közé.
A legközelebbi nagyváros Irkutszk.
Földrajz A 636 km hosszú és 25–79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 722 km²), egyben a Föld legmélyebb tava. Az egyik legutóbbi expedíció tengeralattjárói 1640 méter mélyre terveznek lemerülni a tó mélyére (korábban 1637 m-re, ill. 1620 m-re jutottak), azonban egy baleset miatt a merülés csak 1580 méter mélységig sikerült. A tó vízszintje a tengerszint felett 455 méteren fekszik, átlagmélysége 744 méter.
A tó neve valószínűleg a burját-mongol bajgal szóból származik, ami természetet jelent. Kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.
A tó feneke 1186 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 615 km³, ami a mélysége miatt nagyjából megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával. A tó fenekén egy hét kilométer vastagságú üledék van.
A tavat hegyek veszik körül, a vízben pedig több sziget található, melyek közül a legnagyobb az Olhon, ami 72 km hosszú. Az Olhon szigeten található a mítikus sámán szikla, mely előtt a legenda szerint Dzsingisz kán is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik a szigetet, ahol máig sámánok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara.
A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 méter mélységigig átlátszó. A vize rendkívül tiszta és jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványianyag-tartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára, melyet napjainkban zártak be, így már nem szennyezi a tó vizét.
A tó januárban befagy, majd májusban felenged. Augusztusban a víz hőmérséklete 12 °C, de a partoknál előfordul, hogy a 20 °C-ot is eléri. A szél által keltett hullámok 5 m magasak is lehetnek.
Élővilág A tónak rendkívüli gazdag és változatos élővilága van, közel 1200 állat- és 600 növényfajnak ad élőhelyet. A Bajkál-tó körül máig érintetlen őserdők terülnek el, s az itt élő emberek békében és harmóniában élnek a számukra tengerként tisztelt víztömeggel.
Állatvilág Az állatfajok közül kiemelkedő a tó minden részén megtalálható bajkáli fóka vagy nerpa, a Föld kevés édesvízi fókafajának egyike. Illetve a fóka fő táplálèkát jelentő, tengeri eredetű bajkáli omul. Itt található meg az amula maréna, valamint a tokhal, mely az értékes fekete kaviárt adja.
Települések Babuskin Bajkalszk Bajkalszkoje Husir Irkutszk Lisztvjanka Nyizsnyeangarszk Szelenginszk Szeverobajkalszk Szljugyanka Uszty-Barguzin
Környezeti ártalmak A második világháború befejezése után a tó környezetének iparosodása felgyorsult, különösen a transzszibériai és a Bajkál-Amur vasútvonalaknak köszönhetően. Papír- és cellulózgyárak épültek Bajkalszk (1966) és Szelenginszk közelében. A tavon a halászat ipari méreteket öltött. A tó partján fekvő városok, – köztük Bajkalszké, – méretben és lakosságszámban egyre növekszik. A települések és az ipar szennyvizét gyakran tisztítatlanul engedik a tóba. A tó környékét az erdőirtások fenyegetik. Ezek mind hozzájárulnak a tó vizének és a környező tájnak a szennyezéséhez és pusztulásához.
Galéria
Jegyzetek
További információk
A kaland! Balatontól a Bajkál-tóig, Szibérián át http://www.baikalsee.de http://www.pr-naturetours.de/Baikalsee.htm https://web.archive.org/web/20140113011337/http://www.baikalwave.eu.org/ https://web.archive.org/web/20140504165005/http://www.irkutsk.org/baikal/ http://www.baikalplan.de http://www.baikalsee.net https://web.archive.org/web/20140720191321/http://baikal.irkutsk.org/ World lakes database entry Információk a Bajkál-tóról
Kategória:Természeti világörökségi helyszínek Kategória:Oroszország tavai Kategória:Oroszország világörökségi helyszínei Kategória:Burjátföld Kategória:Irkutszki terület