Kiss Béla (Izsák, 1877. július 28.Izsáki római katolikus keresztelési anyakönyv, 97/1877. folyószám. – Valjevo, Szerbia, 1915. február 5. ?)Halálesete bejegyezve a cinkotai állami halotti akv. 16/1920. folyószáma alatt. bádogosmester, külföldön is hírhedtté vált 20. századi magyar sorozatgyilkos volt, aki a magyar rendőrség feltételezései szerint legalább huszonnégy áldozattal végzett.
Élete 250px|right|thumb|Kiss Béla otthona (balra) Kiss Béla 1877-ben, Izsákon született Kiss János és Varga Verona közrendű szülők gyermekeként,Népszava, 1916. május 14. 133. szám. július 29-én keresztelték, keresztszülei H. Nagy Sándor és Molnár Erzsébet voltak.Keresztelési bejegyezése, Izsák r.k.
Iparigazolványát 1905 közepén váltotta ki a cinkotai községházán, és ugyanezen évnek a végén Budapestről költözött ki Cinkotára. Korábban a Kenyérmező utca 41. szám alatt működött bádogos- és szerelőüzlete. Ezt megelőzően özv. Findra Mihályné bádogosműhelyében dolgozott a Peterdi utca 1. számú házban, majd később önállósította magát.
Kiss Béla 1907-ben részletfizetésre megvette egy előkelő budapesti cégnél A magyar nemzet történelme című több kötetes művet. Mielőtt a cég a könyveket szállította volna, szokása szerint bizalmas információt szerzett Kiss Béláról is, akiről az információs iroda a következő korrektségi bizonyítványt állította ki: "Kiss Béla bádogosmester Cinkotán, nőtlen, bútorozott lakásban lakik, önálló üzlete van, mint bádogosmestert, rendesen foglalkoztatják üzletfelei. Jó jellemű, nincsen eladósodva, fizetésképtelen nem volt, elvállalt kötelezettségeinek mindig megfelel, életmódja szolid, hitelre ajánlható." Meg is kapta hitelre a könyveket, de néhány hónap múlva nem tudta törleszteni a részleteket és arra kérte a céget, hogy vegye vissza a történelmi munkát. A cég, bár nem lett volna rá köteles, méltányolta kérését és hogy senkit nem akar megkárosítani, ezért visszavette a jó állapotban megmaradt teljes művet.Az Est, 1916. május 13. / 133. szám, 4-5. old.
Dr. Kágyi Aladár királyi aljárásbiró évekig lakott vele egy házban, 1911 májusától bevonulásáig, így jól ismerte Kiss Bélát. (Megjegyzése szerint a ház száma nem 40., mint a lapok közölték, hanem 50.) Elmondása szerint Kiss egyéniségét mindig bizonyos homály, titokzatosság vette körül. Nem volt dologkerülő, lusta ember, sőt a szakmájában elsőrangú tehetségnek látszott. Egész sereg mátyásföldi ház csatornázása, a cinkotai római katolikus templom keresztje, az evangélikus temető kútja bizonyította keze ügyességét. Kágyi véleménye szerint Kiss megrögzött lump benyomását keltette, aki néha, mikor pénzhez jutott, nagy lumpolásokat csinált. Ilyenkor nem dolgozott, majd amikor mámorát kialudta, láthatóan kettőzött munkaerővel és nagy kedvvel állt neki a munkának. Nemcsak a bádogos mesterséghez értett, hanem a különféle szerelésekhez is, és művészi hajlamai is voltak. Kágyi látott a szobájában egy aranyhal-akváriumot, mely különféle kagylókkal kirakottan, üvegből készült. Egy gombnyomásra a közepén szökőkút szökött fel és belülről meg volt világítható. Kágyi szerint vagy 400 koronát megérhetett. Ezt maga Kiss Béla készítette hetekig.Az Est, 1916. május 13. / 133. szám, 4. old.
Míg a házbérrel sokszor hátralékban volt, bizonyos gavalléria nem hiányzott belőle, sokszor nem fogadott el pénzt az apróbb munkákért vagy csak újévkor nyújtotta be a számlát. Társadalmi állását jóval meghaladó intelligenciával rendelkezett. Míg magasabb társadalmi rangú emberekkel a nőkről a férfiaknál szokatlan diszkrécióval és zavartan beszélt, addig hasonszőrű ismerősei között nyíltabb és őszintébb hangot ütött meg. Nők igen gyakran jártak hozzá nappal is. Ilyenkor magára zárta az ajtót és az ajtajára egy kis táblán kiírta: »Nem vagyok ithon, este vagyok ithon, egy óra múlva ithon leszek, Mátyásföldön vagyok« stb. Kágyi Aladár néha éjjel olyanféle dorombolást hallott, mint amikor nagy tárgyakat csúsztatnak a földön, vagy ejtenek le. Ilyenkor szállíthatta valamelyik becsomagolt áldozatát.
Amikor Kágyi felvetette Kissnek, hogy az udvaron található három ól valamelyikében disznót vagy csirkét szeretne tartani, Kiss azt felelte, hogy az nem jó hely, mert onnan el szokták lopni. Azonban ő épít egy csirkeólat neki a nagykertben, ott biztos a dolog. Miután a sertésólak tényleg meglehetősen félre estek, Kágyi bele is ment az ajánlatába. Vagy két évi ottlakás után vette észre, hogy az ólakhoz vezető úton ajtó van, mely le van lakatolva. Ez ellen tiltakozott, mondván, hogy joga van az ólakat használni és nem zárható el az út. Kiss azt felelte, hogy ő az ólakat megvette a háziúrtól, azokat le fogja bontani és a helyükön kertet fog berendezni. A három ól közül kettőt csakugyan le is bontott, egy megmaradt. Ebben tárolta a hordókat.
A cinkotai bejelentő hivatal adatai szerint Kiss Béla 1913. január 30-án jelentette be magát mint ottani lakos. Azelőtt a bejelentőlap szerint Budapesten, VIII. Kenyérmező-utca 2. szám alatt lakott,Pesti Hírlap, 1916. május 10. / 130. szám, 8. old. innen költözött a cinkotai Kossuth utca 40. szám alá. Kiss bádogosként dolgozott a bérelt házban kialakított műhelyben, a helyiek megbízható iparosnak és kellemes embernek tartották.
A rendőrségi körözés a következő leírást adja róla: középnagy, testes, arca kerek, piros, jól táplált, haja világos gesztenyeszínű, bajusza középnagy, szőke, fölkunkorodó, szeme kék. Nagynénje a következőképpen jellemezte őt: "Kiment külföldre és mindenütt kószált. Nagyon művelt volt, folyton olvasott és tanult… Hét nyelven beszélt, sokszor dicsekedett vele." Batthyány Ilona grófnő így nyilatkozott Kissről: “Többször is dolgozott majoromban és házamnál. Mondhatom én reám jó benyomást tett. Szerény, alázatos, jó modorú iparos volt, a ki meglepő intelligenciával rendelkezett.” Kiss Béla olvashatóan, de nagyon hibásan írt, pontot és vesszőt egy esetben sem használt.Az Est, 1916. május 13. / 133. szám, 5. old.
Ugyan hivatalos dokumentumok szerint nőtlen volt, Michael Newton sorozatgyilkosokról szóló enciklopédiája arról számol be, hogy nejét Máriának hívták, 15 évvel fiatalabb volt nála és 1912-ben már házasokként költöztek Cinkotára.Michael Newton: The Encyclopedia of Serial Killers. Facts On File, Inc. 2006. 145. old. Kiss felesége 1912-ben titkos, majd rövidesen nyíltan vállalt viszonyt folytatott egy Bihari Pál nevű zenésszel. Az év decemberében mind a ketten eltűntek a községből; Kiss a szomszédoknak azt mondta, hogy felesége elszökött a szeretőjével. Az egyedül maradt férfi a háztartási teendők végzésére házvezetőnőt fogadott, bizonyos Jakubec Jánosnét. A környékbeliek Kiss házánál számos fiatal nőt láttak megfordulni, de egyikük sem tért vissza egy-két alkalomnál többször. Ugyanekkor Kiss udvarában fémhordók kezdtek gyülekezni, amelyet mestersége miatt senki nem tartott gyanúsnak. A helyi községi megbízottal, Trauber Adolffal beszélgetve azt mondta, hogy a közelgő háború miatt benzint tárol bennük.
Kiss Bélát több ízben látták, hogy egyedül ásott a virágoskertben. Ilyenkor senkit sem engedett be a kertbe. Koritán Lajos szabó hallotta a faluban, hogy Kiss Béla Nagy Jánossal együtt több ízben kocsin szállított valamit a kavicsbánya melletti dögtérre. Arra is emlékeztek, hogy a kocsin bádogtartályok voltak. Asszonyok többször megkérdezték Kiss Bélát, hogy mit visznek, mire azt felelte: »Mi közük hozzá?!«
Az első világháború kitörésekor Kiss 37 éves volt, életkora miatt egy ideig még nem sorozták volna be, ő azonban 1914. augusztus 24-én mint népfölkelő önként vonult be, és 1914 kora őszén ingatlanát házvezetőnőjére bízva elhagyta Cinkotát. Más forrás szerint nem önként jelentkezett, és a házat Trauberre bízta, sőt el is adta neki.
Mielőtt Kiss bevonult, átadott egy lepecsételt csomagot Jakubeknénak, s meghagyta, hogyha halálhíréről értesül, akkor a csomagot azonnal vigye el a községházára, és ott bontsák fel. Miután a gyilkosságokra fény derült, átvizsgálták a nyomozók a csomagot, amelyben egy képeslevelezőlap-album hevert, benne több száz levelezőlappal és pár erotikus képpel együtt. Kissnek összesen 174 nő tett házassági ajánlatot.
Kiss Béla mint hadifogoly a következő tábori levelezőlapot küldte Nišből Darvas Róza szobaleánynak Budapestre.
Rotes Kreuz in Nisch Tábori posta. H. A feladó neve: Kriegsgefangener cime: Adalbert Kiss in Leskovac, Serbien, 4. Kompanie. Tábori postai levelezőlap. Cím: Darvas Róza Budapest. Teréz-körut 27., I. em. 29.
Hátlapján ez olvasható:
"Kedves Róza! Jelen soraimmal tudatlak, édesem, hogy hadifogságba vagyok és nagyon kérlek, légy szives és postafordultával küldj el ötven koronát, melyre múlhatatlan szükségem van. ölel viszontlátásig Béla."
Ezt a levelezőlapot Halász detektív szerezte meg, aki Darvas Rózát szolgálati helyén megtalálta. Darvas Róza azt állította, hogy a Nišből érkezett tábori levelezőlap azonos Kiss Béla írásával. Jól ismerte Kiss Béla írását, mert több levele volt tőle. A tábori levelezőlappal együtt valamennyit átadta a detektívnek. Az bizonyos, hogy ez a tábori levelezőlap nem hamisítvány, így kétségtelen, hogy Kiss Béla valóban hadifogságba esett.Az Est, 1916. május 13. / 133. szám, 3. old.
A bécsi Kriegsarchiv szerbiai hadifoglyokról felvett cédulakatalógusában található egy személyi lap, amely szerint Kiss Béla, aki Izsákon született, születési évét a karton 1876-ra teszi, a 3. Landsturm Regiment katonájaként Ripanjnál került fogságba és Nišbe internálták.
A hivatalos katonai jelentés szerint Kiss Béla hadifogságba esett, és 1915. február 5-én a szerbiai Valjevóban halt meg tífuszban.
A gyilkosságok felfedezése 250px|right|thumb|A hordók, melyekben Kiss az áldozatait elrejtette A Népszava 1916. május 10-én megjelent, a "rendőrellenőr jelentésére" hivatkozó cikke szerint a pesti Kresinszky Márton, a Kiss által bérelt ház tulajdonosa fel akarta újítani az épületet, ezért kiment Cinkotára, ahol Kiss szomszédja, Kresinszky régi ismerőse, Takács Béla gyógyszerész elmondta neki, hogy Kiss még 1914-ben hadba vonult. A tatarozáshoz használható anyagot keresve a két férfi a Kiss műhelye melletti kamrába ment, ahol Takács szerint korábban nagyobb mennyiségű nád volt. A kamrában hét darab egymásra rakott egy méter hosszú, ötven centiméter széles bádoghordót találtak. A legfelső hordó ólommal légmentesen lezárt tetejét egy fejszével meglékelték, és miután azt felfeszítették, rettenetes bűz áradt belőle. A bádogtető lefejtése után egy zsák tűnt elő, amit kihúzták a hengerből. A zsákba bevarrva egy női holttestet találtak. Egy másik hordón is léket ütöttek, amelyből hullaszag áradt és egy szőke hajcsomó hullott ki. Kresinszky és Takács ezután értesítette a hatóságokat. Huszka Gyula főjegyző rendőrökkel együtt mind a hét hordóban egy-egy női holttestet talált.