bélyegkép|jobbra|250px| Nóva a M31 galaxisban bélyegkép|jobbra|250px|Nóva a kitöréskor és utána bélyegkép|jobbra|250px|Fantáziarajz nóva kialakulásáról
A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája. Egy fehér törpéből és fősorozati csillagból vagy vörös óriásból álló kettőscsillagban bekövetkező robbanás, melynek során a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a fehér törpe felszínére, a korong egyre nagyobb méretének megfelelően egyre gyorsabban. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, termonukleáris robbanás következik be. 1-100 nap alatt 7-20 magnitúdójú kifényesedésre képes, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után a fokozatos elhalványodás évekig, de akár évtizedekig is eltarthat.
Ellentétben az Ia típusú szupernóvával, mely a csillagot megsemmisíti, az anyagáramlás intenzitásától függően a nóvák kb. tízezer évente megismétlődnek. A robbanást a megfigyelő a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látja.
A nóva szó a latin nova stella (=új csillag) kifejezésből származtatható. Ezzel a kifejezéssel illették ugyanis régebben az égbolton hirtelen megjelenő objektumokat, mivel úgy hitték, hogy egy új csillag születésének a szemtanúi.
Fajtái Három különböző nóvafajtát különböztethetünk meg:
Klasszikus nóvák Ismétlődő (rekurrens) nóvák Törpenóvák Fényes vörös nóvák
A nóvák közötti különbséget a maximális fényesség és a kitörések közötti eltelt időintervallum alapján tesznek. Amíg a klasszikus nóváknál a kitörések között 10³ és 106 év közötti idő telik el és fényességnövekedésük 9-19 magnitúdóig terjed, addig az ismétlődő nóváknál 10-100 év telik el két kitörés között, fényességmaximumuk 7-9 magnitúdó. A törpe nóváknak több, gyengébb kitörésük van, és pár naptól akár hónapok is eltelhetnek a kitörések között, fényességük pedig 6 magnitúdó körüli.
A nóvák felfedezése
Tycho Brahe dán csillagász figyelte meg Augsburgban a Cassiopeia csillagképben 1572-ben fellángolt szupernóvát. Ezt később „Nova Stella” (De nova et nullius ævi memoria prius visa Stella) címmel publikálta 1573-ban, innen ered a nóva név. Az, hogy a szupernóva nem klasszikus nóva, csak az 1930-as években derült ki.
Nóvák listája
A következő táblázat azokat a nóvákat tartalmazza, amelyeket 1891-től napjainkig felfedeztek, és amelyek szép időben szabad szemmel is láthatóak voltak, valamint a Tejútrendszerben találhatóak.
thumb|jobbra|250px|2007-es V1280 nóva thumb|jobbra|250px|V1974 Cygni nóva 1992-ből thumb|jobbra|260px|V838 nóva 1991-ből
Év Nova Maximális fényesség1891T Aurigae3,8m1898V1059 Sagittarii4,5m1899V606 Aquilae5,5m1901GK Persei0,2m1903Nova Geminorum 19036m1910Nova Lacertae 19104,6m1912Nova Geminorum 19123,5m1918V603 Aquilae -1,4m1920Nova Cygni 19202,0m1925RR Pictoris1,2m1934DQ Herculis1,5m1936CP Lacertae2,1m1939BT Monocerotis4,5m1942CP Puppis0,3m1950DK Lacertae5,0m1960V446 Herculis2,8m1963V533 Herculis3m1970FH Serpentis4,4m1975V1500 Cygni1,7mA nóva Cygni adatai.1975V373 Scuti6m1976NQ Vulpeculae6m1978V1668 Cygni6m1984QU Vulpeculae5,2m1986V842 Centauri4,6m1991V838 Herculis5,0m1992V1974 Cygni4,2m1999V1494 Aquilae5,03m1999V382 Velorum2,6m2006RS Ophiuchi4,5m2007V1280 Scorpii3,9mhttps://web.archive.org/web/20070302232338/http://www.aavso.org/cgi-bin/newql.pl?name=V1280%20Sco&output=html2013V339 Delphini4,4-4,5mCBAT "Transient Object Followup Reports"Update on the Bright Nova Delphini 2013; Plus a Gallery of Images from our Readers 2013-08-16
Ismétlődő (rekurrens) novák
RS Ophiuchi T Coronae Borealis T Pyxidis
Források http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/Nova.htm Dr. Molnár József: Csillagászati földrajzi fogalomtár, Beregszász, 2004
Fordítás
Külső hivatkozások
General Catalog of Variable Stars, Sternberg Astronomical Institute, Moszkva NASA Observatorium: Classical Nova
Kapcsolódó szócikkek Változócsillag Szupernóva Kettőscsillag
Hivatkozások
Kategória:Csillagok