András görög királyi herceg, hivatalosan András görög és dán királyi herceg (; Athén, 1882. január 20. – Monte-Carlo, 1944. december 3.) görög és dán királyi herceg, a szangarioszi csata vesztes parancsnoka.

Élete Származása és fiatalkora 70px|balra András herceg – családi becenevén Andrea – I. György görög király negyedik fiaként, egyben hetedik gyermekeként jött világra 1882-ben. Édesapja, mielőtt felajánlották volna számára a görög trónt, dán királyi hercegi címet viselt, melyet továbbörökített gyermekei számára is. Édesanyja, Olga Konsztantyinovna orosz nagyhercegnőként a Romanov-házból származott.

András és legfiatalabb bátyja, Miklós igen fiatalon kerültek be a pireuszi katonai iskolába, melyet azonban 1908-ban egy nacionalista szerveződés miatt kénytelenek voltak otthagyni. Az 1912–1913-as első Balkán-háború alatt nem teljesített aktív frontszolgálatot; egy katonai kórházat üzemeltetett helyette. Az első világháború alatt bátyja, I. Konstantin király megbízásából tárgyalt az Egyesült Királysággal, s közben a brit képviselőház azzal gyanúsította meg, hogy német titkos ügynök.

Házassága 1903. október 3-án, Darmstadtban, polgári menyegzőn feleségül vette Aliz battenbergi hercegnőt, Lajos Sándor battenbergi herceg, Milford Haven őrgrófjának leányát. A következő napon tartották a templomi esküvőket: egy evangélikusat a kastély templomában és egy görög ortodoxot a Mathildenhöhe orosz kápolnájában.

A házasságból öt gyermekük, négy leány és egy fiú született:

Margit hercegnő (1905–1981), később Hohenlohe–Langenburg hercegnéje Teodóra hercegnő (1906–1969), házassága révén Baden őrgrófnéja Cecília hercegnő (1911–1937), Hessen nagyhercegnéje Zsófia hercegnő (1914–2001), előbb hesseni, majd hannoveri hercegné Fülöp herceg (1921–2021), II. Erzsébet brit királynő férjeként Edinburgh hercege.

Száműzetésben, a görög–török háború

1917. június 11-én lemondott I. Konstantin király a fia, Sándor herceg javára. A királyi család több tagjának is száműzetésbe kellett vonulnia. András herceg és családja Konstantin királlyal Svájcba költözött, ám 1920-ban, Sándor herceg halála után Konstantint visszahívták a trónra. András herceg is hazatért, és Korfu szigetén telepedett le. A király kérésére megint belépett a hadseregbe, és harcolt az 1919-ben kitört görög–török háborúban. A herceg a szangarioszi csatában a Második Görög Hadtest parancsnokaként vett részt, ám a csatát a görögök elvesztették. A súlyos veszteségek miatt lázadások törtek ki, a monarchia megbukott, András herceget pedig bíróság elé állították. Bűnösnek nyilvánították, és életfogytiglani száműzetésre ítélték. A herceg és családja a HMS Calypso brit hajó fedélzetén menekült el Görögországból. A család Saint-Cloud-ba költözött, ahol András fivére és sógornője, György herceg és Marie Bonaparte éltek.

1930-ban a herceg könyvet írt a szangarioszi ütközetről a Katasztrófa felé: a görög hadsereg Kisázsiában, 1921-ben címmel. A száműzetés évei alatt a herceg leányai Németországban telepedtek le, míg fia, Fülöp herceg angol rokonsága felé vonzódott, majd később feleségül is vette II. Erzsébet brit királynőt. Feleségét, Alizt skizofréniával diagnosztizálták az orvosok, így a hercegné egy svájci szanatóriumba vonult. 1932-es felépülése után azonban nem volt hajlandó visszatérni a férjéhez, helyette közép-európai utazásokat tett. 1936-ban, a királyság restaurálása után a herceget sújtó büntetést semmisnek mondták ki, így májusban András visszatérhetett Görögországba. 1937-ben harmadik leánya, Cecília és családja egy repülőgép szerencsétlenség során életét vesztette, és a tragikus esemény újból közelebb hozta egymáshoz a házaspárt, ám életük végéig külön éltek.

1938-ban Aliz hercegné is visszatért Görögországba, hogy vallási életet éljen, ekkor azonban András herceg már a francia Riviérán élt szeretője, Andrée de La Bigne grófnő társaságában szállodákban, apartmanokban, vagy a tengert járta egy jachton. A második világháborút is a Riviérán vészelte át, míg a királyi család Dél-Afrikába menekült, Aliz hercegné pedig a görög fővárosban maradt.

András herceg 1944. december 3-án, a monte-carlói Metropol szállodában hunyt el szívelégtelenség és érelmeszesedés következtében. A Tatoi-palota mellett, a görög királyi család egykori nyári rezidenciáján, temetkezőhelyén helyezték örök nyugalomra.

Fordítás

Források Életrajzi adatok

</center>

Kategória:Glücksburg-ház Kategória:Görög katonák Kategória:20. századi katonák Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Emigráns görögök