A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadikMagyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy előzi meg alapítási idejét. legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete. A nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása az olimpiai játékokon.
Története bélyegkép|Dr. Kemény Ferenc Kemény FerencEmlékére nevezték el az egri sportcsarnokot, és állítottak szobrot a Testnevelési Főiskola szoborparkjában. egri reáliskolai igazgató Párizsban, a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott össze Pierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban: Dimítriosz Vikélasz elnök (Görögország) Pierre de Coubertin titkár (Franciaország) Alekszandr Dmitrijevics Butovszkij (Oroszország) Jiří Guth-Jarkovský (Csehország) dr. Kemény Ferenc (Magyarország) Viktor Gustaf Balck (Svédország) dr. Willibald Gebhardt (Németország)
Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői a kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti Budai Torna Egylet (a híres BBTE), továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe. A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban fokozatosan háttérbe szorítottak.
Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. Az 1920-as antwerpeni olimpiára Magyarországot nem hívták meg, az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozott, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot, közülük három tag neve ismert: Jacsó István ellene szavazott, Békesi László és Bogár Pál tartózkodott.
1989-ben a sportolók kezelésébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.
A MOB 2005-ben ünnepelte alapításának 110. évfordulóját a Nemzeti Színházban, ahol Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke és Jacques Rogge, a NOB elnöke is részt vett.
Elnökei ÉvekElnök1895–1904dr. Berzeviczy Albert1904–1905gróf Széchényi Imre1905–1907gróf Andrássy Géza1907–1927gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula1927–1940Muzsa Gyula1941–1944dr. Prém Lóránd1947–1948Jámbor Alajos és Barcs Sándor1948–1951Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond1951–1958Hegyi Gyula1958–1962Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán1962–1964Hegyi Gyula1964–1969Egri Gyula1969–1978dr. Beckl Sándor1978–1986Buda István1986–1989Deák Gábor1989–2010Schmitt Pál2010–2017Borkai Zsolt2017–2022Kulcsár Krisztián2022–Gyulay Zsolt
Jegyzetek
További információk 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről 120. Magyar Olimpiai Bizottság, 1895–2015; főszerk. Siklós Erik; MOB, Budapest, 2015
Források A MOB honlapja A millenniumi rendezvények és az újkori olimpizmus hatása. In: Magyarország a XX. században Barcs Sándor: A modern olimpiák regénye. Sport kiadó, Budapest, 1964
Kategória:Olimpia Kategória:Magyarországi sportszervezetek Kategória:Magyar Örökség díjasok