A tengely egyike azoknak a gépészeti elemeknek, amelyet szinte minden mozgó berendezésben megtalálunk. Általában egyenes középvonalú, hosszukhoz képest vékony, leggyakrabban kör keresztmetszetű alkatrészek. A tengelyek forgó mozgást végző gépelemeket hordoznak és/vagy részt vesznek a forgatónyomaték átvitelében. Kialakításuk igen sokféle lehet, de vannak olyan részleteik, amelyek a legtöbb tengelyen megtalálhatók. Ezeket szabványosították, így pontos formájuk, illetve méreteik szabványokból vagy tervezési segédletekből meghatározható.thumb|Škoda 422
Tengelyek feladata forgó gépalkatrészek hordozása gépelemeken ébredő terhelések felvétele és átadása nyomatékátvitel
Tengelyek fajtái
Merev tengely Rugalmas tengely (beépített csúszóvezetékkel összekötött két tengelyfél, a tengelyvégek távolságának változását is lehetővé teszi Hajlékony tengely (köznyelvben spirálnak nevezik) _________________________________________ Forgó tengely (csapágyakban forog) Álló tengely (a tengelyeken csapágyazott gépelemek forognak) _________________________________________
Tengelyek részei Csapok: A tengely azon részei amelyeken az meg van támasztva, - általában csapágyakkal - vagy valamely más, nem a tengellyel együtt forgó gépalkatrésszel kapcsolódik. Végcsap (csap a tengely végén) Nyakcsap (csap a tengelyre felszerelt más gépelemen belül) Munkacsap (excenterek, ferde csapok, bütykök) hordozófelületek (a tengelyre szerelt alkatrészek rögzítésére szolgáló felületek, nyomaték-átadó elemmel, vagy anélkül)
Tengelyeket érő erőhatások Felhasználástól függően több fajta terhelést kell felvenniük. Hajlító erők: a hordozott alkatrészek súlya, a munkát végző alkatrészek reakcióerői, és a kiegyensúlyozatlanságból és forgásból adódó forgó tömegerők Csavaró erők: a tengelyre rögzített elemek által átvitt forgatónyomatékból származó erők Húzó-nyomó erők: A tengelyre szerelt, munkát végző alkatrészek reakcióerőinek tengelyirányú összetevője, a függőleges helyzetű tengelyek súlya (a rászerelt alkatrészekkel együtt)
Tengelyek igénybevételeinek számítása
Hajlítónyomaték Csavarónyomaték Húzó-nyomóerő Összetett igénybevétel
Különleges kialakítású tengelyek Kardántengely bélyegkép|jobbra|Forgó kardáncsukló Nevét Hieronimus Cardanusról kapta, aki a 16. században élt, bár nem ő találta fel. Az ún. kardáncsukló a hajózásban már időszámításunk előtt is ismert volt, az iránytű vízszintesen tartása érdekében. Ez két koncentrikus gyűrűből állt, a külső gyűrűt vízszintes helyzetben pereménél csapágyazták, a belső gyűrűt pedig a külső gyűrűbe függesztették, 90°-kal elforgatva. így egy szabad felfüggesztést nyertek, amit egy ellensúllyal stabilizáltak.
A kardántengely valójában több tengely, kardáncsuklókkal összekötve, melyek lehetővé teszik a nyomatékátvitelt akkor is, ha az egyes tengelyek egymással szöget zárnak be. Megvalósítható vele az egyszerű szögeltérés, párhuzamos de nem egytengelyű hajtások összekötése, és a kitérő tengelyek közötti nyomatékátvitel is.
A kardáncsuklónak, a kardánkereszt szögelfordulásból származó, a hajlásszög szinuszával arányos szögsebesség-átviteli hibája van, ezért annak érdekében, hogy a hajtó tengely és a hajtott tengely fordulatszáma minden pillanatban azonos legyen, nagy fordulatszámú gépek esetében mindig páros számú kardáncsuklót használnak azonos hajlásszöggel egymás hibájának kiegyenlítésére.
Forgattyústengely
Források
Technika kisenciklopédia, Műszaki Könyvkiadó 1975 Nyomdaipari nyomógépek, Műszaki Könyvkiadó 1984 Gépelemek-Széchenyi István Egyetem
Kategória:Gépészet