bélyegkép|jobbra|300px|A Maros folyó Makónál.
Magyarországon 2007-ben öt gyógyiszapot tartottak számon, melynek egyike a Makón található marosi iszap. Enyhén radioaktív, idült mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati gyulladások, ideggyógyászati betegségek és bőrbetegségek kezelésére alkalmas.
Története
A makói gyógyiszap tudományos kutatása a helyi történetek alapján kezdődött, mivel a makóiak gyakran kijártak a Maros partjára bekenni a testüket, mert szerintük a folyó hordaléka gyógyító hatású, segít a reumás panaszok enyhítésében. Ezekből kiindulva Makó város akkori reumatológus főorvosa, Dr. Batka István, id. Gesztesi Mihály kotrómester segítségével, mintákat vett az iszapból, s azokat elküldte az ország több intézetébe, gyógyhatásának megerősítésére, amelyek később megerősítették a föltevést: Egészségügyi Minisztérium, Állami Földtani Intézet Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Közegészségügyi Állomás Műegyetem Földtani Intézet Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet A vizsgálatokat elismervén az Egészségügyi Minisztérium 37861/1961 közleményében gyógyiszapnak ismerte el és engedélyezte a marosi gyógyiszap elnevezés használatát. Dr. Batka álma egy reumakórház létrehozása volt Makó városában, ami azonban nem valósult meg. 1960. és 1970. között kizárólag a gyógyhatásának felismerője és a szegedi fürdő használta, azonban 6 évvel később 380 ezer kilogramm iszapot termeltek ki kanadai exportra. A kitermelés vezetője Dr. Strobl Ferenc volt, a makói kórház akkori igazgatója. Egy kanadai kikötői munkássztrájk miatt azonban nem érkezett meg időben az első szállítmány, így a külföldi export nem valósult meg. Belföldi értékesítésének kudarca után (csupán 145 ezer 500 kilogrammot sikerült eladni a Gyógyáruértékesítő Vállalatnak és a Vízkutató és Fúró Részvénytársaságnak) a kórház anyagi gondjai miatt fölhagyott az iszap nagy tömegű kitermelésével.
Jellemzése
A Dr. Batka István által felküldött iszap fizikai és kémiai elemzése meghatározta, hogy az iszap, az úgynevezett sikkek csoportjába tartozik, mely a legfinomabb terrigén szemcsék üledéke, összetételét tekintve átmenet a szerves és a szervetlen iszapfajták között, mivel fő tömegét szervetlen eredetű ásványi anyagok alkotják, szervesanyag tartalma 1-2 százalék. Ily módon a maga nemében egyedülálló, az első ilyen gyógyiszap Magyarország területén. A marosi iszap szemcseösszetétele és plasztikus tulajdonságai alapján megfelel a nemzetközi Pelloid Bizottság kritériumainak a balneoterápiás felhasználás tekintetében, vagyis a gyógyvizekkel történő kezelésekhez (ivókúra, inhaláció, iszapkezelés), melyek közül az iszapkezelés alkalmazható a marosi iszappal.
A gyógyiszap jellemzői
Vízkapacitás 0, 95 Víztartalom 48, 7% Üledéktérfogat 2, 1 ml/g Duzzadásfok 1, 27 Képlékenységi határ 30, 2 Képlékenységi szám 26,7 Folyási határ 56, 9 Göngyölési állapot 54, 1 g víz/100 g iszap
A gyógyvíz komponensei Kálium 12,80 Nátrium 340,00 Üledéktérfogat 2, 1 ml/g Ammónium 3,80 Kalcium 7,20 Magnézium 4,30 Vas 0,07 Klorid 2,00 Jodid 0,01 Fluorid 0,26 Szulfát 12,00 Hidrogánkarbonát 960,00 Metaborsav 6,00 Metakovasav 38,00
A hő távozása ebből az iszapból is lassú, hővezető képessége 48, 7% víztartalom esetén 0, 0019 cal/cm2, hőtartó képessége ugyanaz 48, 7% víztartalom esetén 457 s/C°, fajhője 0, 61 cal/g, hőkapacitása pedig 0, 89 cal/cm3. Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet szakvéleménye szerint radioaktivitásának aktivitása hévízi és a kolopi gyógyiszap között van, s kvarcot, halloisitot, kalcitot és földpátot is tartalmaz. A marosi iszap szemcseösszetétele: durva homok 0,1% finom homok 32,1% iszaptartalma 59% nyersanyagtartalma 8,7%.
Források Marosvidék folyóirat II. évfolyam 3. szám, 58. oldal Marosvidék folyóirat III. évfolyam 1. szám, 44. oldal Dr. Schaffer X. Ferenc: Általános Geológia Makó Monográfia Medgyesi Pál: Értékes természeti kincsünk: a marosi gyógyiszap, cikk Makói Termál- és Gyógyfürdő honlapja Balneoterápia v. gyógyhelyi kúra - Termálfürdő.hu A Makói Termál- és gyógyfürdő fejlesztsésnek megvalósíthatósági tanulmánya A szakma előtt vizsgáztak a makói fürdőfejlesztés tervei - Makó.hu
Gyogyiszap