A bűzös holyva (Ocypus olens) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a holyvafélék (Staphylinidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A bűzös holyva elterjedési területe egész Európa. Magyarországon a nagy testű holyvák közül az egyik leggyakoribb faj.
Megjelenése A bűzös holyva 22-32 milliméter hosszú, fénytelen fekete színű rovar; a legnagyobb termetű magyarországi holyvafaj. A holyvafélék családjának tipikus képviselője: rövid szárnyfedőiről könnyen felismerhető. Alatta művészien összehajtogatott hártyás szárnyak helyezkednek el. Tud repülni, de ezt ritkán teszi.
A többi, hozzá hasonló nagy termetű holyvafajtól a következő jellemzők alapján választhatjuk el:
előtorának oldalpereme oldalnézetben lehajló szegélyként látható, legalább az előtor hátulsó két harmadában, fejét és előtorát testhez simuló, finom alapszőrzet borítja, teste sötét, fémfény előfordulhat; a potrohon sincsen eltérő színű szőrfolt, ajaktapogatójának utolsó íze megnyúlt, orsó alakú, rágója széles és zömök, belső élén egy nagyobb és egy kisebb fogacska látható, feje négyszögletes, elülső lábszárán tövisek vannak, szárnyfedőjének hossza kb. megegyezik az előtor hosszával, potroha ötödik szabadon álló hátlemezét hátul vékony, világos hártya szegélyezi.
bélyegkép|balra|150px|Lárvája szintén ragadozó
Életmódja A bűzös holyva Magyarországon leginkább a hegy- és dombvidékek erdős, bokros helyein honos. Nappal kövek alatt vagy az avarban találjuk meg. Éjszaka aktív, bár párás, borús időben néha nappal is látható. Lakott településeken, városias környezetben is gyakran előfordul. Ragadozó életmódot folytat, apró állatokkal táplálkozik. Ha fenyegetve érzi magát, potrohát felhajlítja, és kitüremíti fehér mirigyeit, melyekből riasztó szagú (az emberi orr számára némiképp gyümölcsillatú) váladékot bocsát ki. Ilyenkor félelmetesnek látszik, de az emberre teljesen ártalmatlan (ha megfogják, természetesen harapni próbál). Lárvája szintén éjszakai életmódú ragadozó, avarban, kövek alatt bújik meg.
Jegyzetek
Források
Merkl Ottó, Vig Károly: Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp., 2009. Freude, Harde, Lohse: Die Käfer Mitteleuropas. Band 4 - Staphylinidae I. Goecke & Evers Verlag, Krefeld. 1964. Catalog of the Staphylinidae 1758 to the end of the second millennium. Ádám László, Hegyessy Gábor: Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz holyvafaunájához (Coleoptera) in A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei V. Kazinczy Ferenc Múzeum. Sátoraljaújhely. 2001. Tóth László: Holyvák VII. – Staphylinidae VII. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.
Kategória:Holyvafélék Kategória:Rovarfajok Kategória:Európa bogarai