A Ciszterci Szent István Gimnázium (az államszocializmus idején József Attila Gimnázium) 1702-ben alapított középfokú oktatási intézmény Székesfehérvárott, a város legrégebb óta folyamatosan működő középiskolája, Magyarország egyik legnagyobb múltú gimnáziuma. Egykori és jelenlegi épülete is a történelmi belvárosban, a Bartók Béla téren áll. Fenntartója a Ciszterci Rend Zirci Főapátsága.

Története

Az iskola története egészen az 1700-as évek elejére nyúlik vissza. Miután kiűzték a törököket a városból, megjelentek a jezsuita atyák, akik rögtön templomépítésbe, illetve iskolaalapításba fogtak. Négy-, illetve hatosztályos intézményüket kisebb megszakításokkal 1773-ig működtették. Ekkor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, így az iskola vezetését a pálosok vették át, akik 10 éven át tanítottak itt. II. József király szerzetesrendeket feloszlató rendeletét követően egy ideig Magyar Királyi Gimnázium néven működött. Később I. Ferenc újra engedélyezte a szerzetesrendek működését, és a székesfehérvári gimnáziumot a bencésekre akarta bízni. Ez nem sikerült, ezért Dréta Antal zirci kormányzó perjel kérésére az iskola 1813-ban ciszterci rend tulajdonába került. Első ciszterci igazgatója Villax Ferdinánd volt, aki később zirci apát lett. Az iskola 1851-ben főgimnáziumi rangot kapott és neve: A Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziuma lett, majd 1921-től dr. Békefi Remig zirci apát javaslatára az intézmény A Ciszterci Rend Szent István Gimnáziuma nevet viselte.

A gimnázium kezdetben az Oskola utcai épületben működött (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár helyiségei vannak itt – pl. a régi díszterem ma olvasóteremként szolgál). Noha a rendházzal összekapcsolt épületet többször bővítették, az 1930-as évek elejére elkerülhetetlenné vált egy új épület létesítése. Ekkor az Oskola utca és a Jókai utca közötti területen álló egykori épületet a rend eladta a városnak és megvette a mai gimnázium területén lévő házakat. Ezeket lebontva építették fel a mai gimnázium Jókai utcai épületét.

A második világháborút követően döntő változások következtek: először 1945-ben új iskolarendszert vezettek be: a nyolcosztályos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. Így a gimnázium az 1945/46-os tanévtől átalakult, és mint Ciszterci Szent István Gimnázium és Általános Iskola működött.

A nagyobb érvágás 3 év múlva következett be: 1948-ban államosították a ciszterciek – a még egy évtizede sem használt, új gimnáziumát, majd 1950-től az Állami Ybl Miklós Reáliskolával egyesülve József Attila Gimnáziumként működött, továbbra is magas színvonalú, országos elismertséget hozó képzést nyújtva. Az idejáró diákokat városszerte "józsefes"-nek nevezték, a gimnáziumot pedig "József"-nek.

A rendszerváltozást követően a gimnázium visszakerülhetett a ciszterci rend tulajdonába, először Ciszterci Rend József Attila Gimnáziuma, majd 2000-től Ciszterci Szent István Gimnázium nevet viselve.

Az iskola napjainkban

Jelenleg a gimnáziumban 8 és 4 évfolyamos képzés folyik. Évente két ötödik és egy kilencedik évfolyamot indítanak, az osztályok száma 21.

Az iskola épületében tágas tantermek találhatóak, melyeket úgy alakítottak ki, hogy azok ablakai az iskola díszudvarára tekintsenek. A tantermek mellett egyéb, speciális funkciókkal rendelkező helyiséggel rendelkezik a gimnázium: 2 tornaterem és egy tornacsarnok, egy színházterem, kultúrpince, ebédlő és konyha, természettudományi előadók (kémiai előadó, fizikai előadó, biológiai előadó), amikhez közvetlenül a megfelelő szertárak kapcsolódnak, könyvtár olvasóteremmel, stúdió.

Nagyon szép a 90-es évek végén létesített kápolna. A gimnázium területén található egy tornaudvar (kosárlabda- és focipályával), valamint egy díszudvar.

2020 őszén nagyszabású bővítés kezdődött, melynek során az iskola új tornacsarnokot, több kisebb tornatermet, új dísztermet és tanári szobát, valamint számos új tantermet kapott.

Az iskola híres tanárai

Pray György Baróti Szabó Dávid Ányos Pál Virág Benedek Szabó Krizontom Budenz József Dr. Hári Ferenc Dr. Halmos István Dr. Halmos Istvánné Olgi Bokros János Wolkensdorfer János Mihályi Gyula Neumann Ede

Az iskola híres tanulói

Bella István – költő Csanády László – várospolitikus, egyetemi oktató Cser-Palkovics András – polgármester Cziczó Attila – író, rendező, színházalapító Dániel Gábor – operaénekes Egyed Antal – költő, az MTA levelező tagja Endrődi Sándor – író, költő az MTA levelező tagja Fejér György – az Egyetemi könyvtár igazgatója Gimesi Nándor István – ciszterci szerzetes, botanikus, hidrobiológus, mikrobiológus Goldziher Ignác – orientalista, az MTA tagja, keletkutató Horvát István – bölcsészdoktor, egyetemi tanár Horváth Gergely – a Francia Intézet nyelvi professzora Jancsó Miklós – filmrendező Kalmár Tibor – író, médiaszakember Kaszap István – jezsuita novicius Klebelsberg Kuno – vallás- és közoktatásügyi miniszter Kovács Péter – polgármester Kovács Zoltán – újságíró, az Élet és Irodalom főszerkesztője Lauschmann Gyula – orvos, történész Lánczos Kornél – fizikus, matematikus Lázár Ervin – író, elbeszélő, meseíró Maróti Mihály – botanikus Méhes László – színész Németh Ákos – drámaíró Parti Nagy Lajos – író Pauer János – székesfehérvári megyés püspök Piláth Károly, fizikus Pyrker János László – velencei pátriárka, az MTA tagja Reguly Antal – néprajzkutató, utazó Romhányi György – patológus Rónay Jácint – a darwinizmus megteremtője hazánkban, Kossuth fiainak nevelője Sajgál Erika – színésznő Sajnovics János – kutató, nyelvész, matematikus, csillagász Sebő Ferenc – énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök Semmelweis Ignác – orvos, „az anyák megmentője” Simor János – bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Szalay László – történetíró, jogász, az MTA tagja Szekfű Gyula – történész Urbán János – matematikatanár, matematikus Vajda János – költő Vajda Péter – költő, drámaíró, pedagógus Vörösmarty Mihály – költő Wekerle Sándor – politikus, miniszterelnök Ybl Miklós – építész Zichy István Ferenc – földbirtokos, politikus Zichy János – földbirtokos, politikus Zichy Jenő – földbirtokos, szakíró, politikus, Ázsia-kutató Zichy Kázmér – földbirtokos, író, profi vadász Zimmersmann Rita – sakkozó, női nemzetközi mester

Diákcsereprogramok • Bécs, Ausztria (1992 óta)

• Gyulafehérvár, Románia (1995 óta)

• Angers, Franciaország (2014 óta)

• Kappelrodeck, Németország (2018 óta)

További információk

Varga Zsuzsa: Rendek és könyves kultúra. A ciszterci rendház könyvtára Székesfehérváron; Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Székesfehérvár, 1998 (Bibliotheca Alba)

Források Az iskola honlapja Demeter Zsófia (szerk.) – Gelencsér Ferenc (szerk.): Székesfehérvár Anno (Fejér Megyei Múzeumegyesület, Székesfehérvár, 1990) Online elérhetőség (Magyar Elektronikus Könyvtár) https://docplayer.hu/109013247-Prof-dr-maroti-mihaly.html

Kategória:Katolikus középiskolák Magyarországon Kategória:Székesfehérvár középiskolái Kategória:Az 1720-as években alapított oktatási intézmények