bélyegkép|250px|Spinell bélyegkép|250px|Korund bélyegkép|250px|Goethit Az oxidásványok képezik az ásványrendszertani osztályozás egy ásványosztályát. Ide tartoznak a fémek oxigénnel valamint hidroxil-gyökkel alkotott vegyületei. Ebbe az osztályba tartoznak a legfontosabb vasércek. Sok oxidot drágakőként hasznosítanak, de ide tartozik a jég is.
Előfordulásuk A természetben az oxidok fajainak száma aránylag nem nagy, de egyes vegyületek elég tekintélyes mennyiségben szerepelnek. A Földet felépítő övekben az oxidok mennyisége, illetőleg képződési lehetősége kifelé gyarapszik, így a legnagyobb dúsulás a litoszférában és annak felszínén jön létre. A litoszférában az önálló (egyszerű) oxidok átlagos mennyisége mintegy 17%-ra becsülhető, aminek túlnyomó része (12,6%) a SiO2-re jut, jelentősebb még a vas-oxid és -hidroxid (3,9%) mennyisége; a fennmaradó 0,5% pedig a többi oxidból, elsősorban az alumínium (Al), mangán (Mn), titán (Ti) és króm (Cr) oxidjaiból kerül ki. A légkörben a szén-dioxid és a vízgőz képviselik az oxidos formát, a hidroszférában pedig a víz.
Jellemzőik Az oxidok osztályába tartozó vegyületeknek majdnem kivétel nélkül kristályos szerkezete van. E szerkezetek elvileg ionrácsok, ahol anionként csakis az O2−, illetőleg a vele közel azonos térigényű OH− ion szerepel. Az oxidok, az erősebb heteropoláros kötések miatt tömöttebbek, szilárdabbak, keményebbek. Az átlagos keménységük 5-7 a Mohs-féle keménységi skálán, a korund azonban 9-es keménységű és a skála egyik etalon ásványa. Ezzel szemben a hidroxidok kevésbé stabil vegyületek, így keménységük is csekély. Mivel a vegyületek ionos kötésekkel épülnek fel, az oxidok csak részben fémes megjelenésűek, uralkodóan nem fémesek. A színezettségük allokrómás jellegű, azaz szennyeződések okozzák. Gyakori a fekete, barna, vörös színeződés, amivel legtöbbször félig fémes fény is együtt jár. Az osztály tagjai sorában paramágnesesség és ferromágnesesség is előfordul.
Az oxidok osztályába tartoznak azok az oxidos szerkezetek is, melyeket korábban önálló csoportoknak tekintettek (aluminátok, niobátok, titanátok stb.). Ezek abban különböznek az oxidoktól, hogy szerkezetükben két vagy több, rendszerint eltérő vegyértékű kation létesít oxidkapcsolatot. Ezek az összetett oxidok.
Oxidok és hidroxidok rendszerezése A Dana-féle rendszer A hagyományos Dana-féle ásványrendszertan az oxidokat és hidroxidokat egyetlen osztályba sorolja. Az új, átdolgozott rendszertan viszont ezt az osztályt felbontja ötre:
III - 4 Oxidok 4.0 Besorolatlan oxidok Oxidok 4.0.0.0 Ashanit (Nb,Ta,U,Fe,Mn)4O8 4.0.0.0 Donathit (Fe,Mg)(Cr,Fe)2O4 4.0.0.0 Krasnogorit WO3 4.0.0.0 Mengxianminit (Ca,Na)3(Fe,Mn)2Mg2(Sn,Zn)5Al8O29 4.0.0.0 Romanit (Fe,U,Pb)2(Ti,Fe)O4 4.0.0.0 Tantalowodginit (Mn2,[ ])4Ta4Ta8O32 4.0.0.0 Wolframoixiolit (Fe,Mn,Nb)(Nb,W,Ta)O4 Egyszerű oxidok 4.0.0.0 Ungursait NaCa5(Ta,Nb)24O65(OH) Víztartalmú oxidok 4.0.0.0 Klinobirnessit Na4Mn14O27·9(H2O) Oxosók 4.0.0.0 Chubutit Pb7O6Cl2 4.1 Egyszerű oxidok 1+ kation töltettel 4.1.1.1 Kuprit Cu2O 4.1.2.1 Jég H2O 4.1.3 Gáz-hidrát csoport 4.1.3.1 Metán-hidrát-I 46(H2O)·2(S)·6(L) 4.1.3.2 Metán-hidrát-II 136(H2O)·16(S)·8(L) 4.1.3.3 Metán-hidrát-H 34(H2O)·3(S)·2(M)·1(L) 4.2 Egyszerű oxidok 2+ kation töltettel 4.2.1 Periklászcsoport 4.2.1.1 Periklász MgO 4.2.1.2 Bunsenit NiO 4.2.1.3 Manganozit MnO 4.2.1.4 Monteponit CdO 4.2.1.5 Mész CaO 4.2.1.6 Wüstit FeO 4.2.1.7 Hongquiit TiO 4.2.2.1 Cinkit (Zn,Mn)O 4.2.2.2 Bromellit BeO 4.2.3.1 Tenorit CuO 4.2.4.1 Litargit PbO 4.2.5.1 Romarchit SnO 4.2.6.1 Montroydit HgO 4.2.7.1 Massicot PbO 4.3 Egyszerű oxidok 3+ kation töltettel 4.3.1 Korundum-Hematit csoport 4.3.1.1 Korund Al2O3 4.3.1.2 Hematit Fe2O3 4.3.1.3 Eskolait Cr2O3 4.3.1.4 Karelianit V2O3 4.3.2.1 Akdalait (Al2O3)4·(H2O) 4.3.2.2 Ferrihidrit Fe2O3·0,5(H2O) 4.3.3.1 Perovszkit CaTiO3 4.3.3.2 Latrappit (Ca,Na)(Nb,Ti,Fe)O3 4.3.3.3 Loparit-(Ce) (Ce,Na,Ca)2(Ti,Nb)2O6 4.3.3.4 Lueshit NaNbO3 4.3.3.5 Tauszonit SrTiO3 4.3.3.6 Izolueshit (Na,La,Ca)(Nb,Ti)O3 4.3.4.1 Nátroniobit NaNbO3 4.3.5.1 Ilmenit FeTiO3 4.3.5.2 Geikielit MgTiO3 4.3.5.3 Pirofán MnTiO3 4.3.5.4 Ecandrewsit(Zn,Fe,Mn)TiO3 4.3.5.5 Melanosztibit Mn(Sb,Fe)O3 4.3.5.6 Brizziit-III NaSbO3 4.3.5.7 Akimotoit (Mg,Fe)SiO3 4.3.6.1 Macedonit PbTiO3 4.3.7.1 Maghemit Fe2O3 4.3.7.2 Bixbyit (Mn,Fe)2O3 4.3.8.1 Avicennit Tl2O3 4.3.9.1 Arzenolit As2O3 4.3.9.2 Senarmontit Sb2O3 4.3.10.1 Claudetit As2O3 4.3.10.2 Bizmit Bi2O3 4.3.11.1 Valentinit Sb2O3 4.3.12.1 Sillenit Bi12SiO20 4.3.13.1 Sphaerobizmoit Bi2O3 4.3.13.2 Krómbizmit Bi16CrO27 4.4 Egyszerű oxidok 4+ kation töltettel 4.4.1 Rutilcsoport 4.4.1.1 Rutil TiO2 4.4.1.2 Ilmenorutil (Ti,Nb,Fe)O2 4.4.1.3 Struverit (Ti,Ta,Fe)O2 4.4.1.4 Piroluzit MnO2 4.4.1.5 Kassziterit SnO2 4.4.1.6 Plattnerit PbO2 4.4.1.7 Argutit GeO2 4.4.1.8 Squawcreekit (Fe,Sb,W)O4·(H2O) 4.4.1.9 Stishovit SiO2 4.4.2.1 Varlamoffit (Sn,Fe)(O,OH)2 4.4.3.1 Downeyit SeO2 4.4.3.2 Paratellurit TeO2 4.4.4.1 Anatáz TiO2 4.4.5.1 Brookit TiO2 4.4.6.1 Tellurit TeO2 4.4.6.2 Scrutinyit PbO2 4.4.7.1 Ramsdellit MnO2 4.4.8.1 Nsutit (Mn1-x)(Mnx)(O2-2x)(OH2x) ahol x = 0,06-0,07 4.4.9.1 Vernadit (Mn,Fe,Ca,Na)(O,OH)2·n(H2O) 4.4.10.1 Akhtenskit MnO2 4.4.11.1 Paramontroseit VO2 4.4.12.1 Cerianit-(Ce) (Ce,Th)O2 4.4.13.1 Tazheranit CaTiZr2O8 4.4.13.2 Srilankit (Ti,Zr)O2 4.4.14.1 Baddeleyit ZrO2 4.4.15.1 Tugarinovit MoO2 4.4.16.1 Cervantit SbSbO4 4.4.16.2 Klinocervantit SbSbO4 4.4.17.1 Lenoblit V2O4·2(H2O) 4.5 Egyszerű oxidok 6+ kation töltettel 4.5.1.1 Molibdit MoO3 4.5.2.1 Tungsztit WO3·(H2O) 4.5.3.1 Meymacit WO3·2(H2O) 4.5.4.1 Alumotungsztit (W,Al)(O,OH)3 4.5.5.1 Ferritungsztit (K,Ca,Na)(W,Fe)2(O,OH)6·(H2O) 4.5.5.2 Elsmoreit WO3·0,5(H2O) 4.5.6.1 Sidwillit MoO3·2(H2O) 4.6 Osztályozatlan egyszerű oxidok 4.6.1.1 Shcherbinait V2O5 4.6.2.1 Navajoit V2O5·3(H2O) 4.6.3.1 Ilsemannit Mo3O8·n(H2O) 4.6.4.1 Paramelaconit Cu2Cu2O3 4.6.5.1 Murdochit PbCu6O8-x(Cl,Br)2x 4.6.6.1 Tantit Ta2O5 4.6.7.1 Nolanit (V,Fe,Fe,Ti)10O14(OH)2 4.6.7.2 Rinmanit (Zn,Mn)2Sb2Mg2Fe4O14(OH)2
III - 5 Uránt és tóriumot tartalmazó oxidok 5.1 Uránt és tóriumot tartalmazó oxidok 4+ kation töltettel 5.1.1.1 Uraninit UO2 5.1.1.2 Thorianit ThO2 5.2 Víztartalmú, uránt és tóriumot tartalmazó oxidok 6+ kation töltettel 5.2.1.1 Metaschoepit UO3·n(H2O)(n<2) 5.2.1.2 Paraschoepit UO3·2(H2O) 5.2.1.3 Schoepit (UO2)8O2(OH)12·12(H2O) 5.2.2.1 Masuyit Pb[(UO2)3O3(OH)2]·3(H2O) 5.2.3.1 Spriggit Pb3[(UO2)6O8(OH)2](H2O)x; x ~ 3 5.2.4.1 Holfertit U2-xTi(O8-xOH4x)[(H2O)3Cax] 5.3 Víztartalmú, uránt és tóriumot tartalmazó oxidok 8+ kation töltettel 5.3.1.1 Studtit [(UO2)O2(H2O)2](H2O)2 5.3.1.2 Metastudtit UO4·2(H2O) 5.3.2.1 Vandenbrandeit Cu(UO2)(OH)4 5.4 Víztartalmú, alkáliföldfémeket, uránt és tóriumot tartalmazó oxidok 8+ kation töltettel 5.4.1.1 Clarkeit (Na,Ca,Pb)(UO2)O(OH)·0-1(H2O) 5.4.2.1 Calciouranoit (Ca,Ba,Pb)U2O7·5(H2O) 5.4.2.2 Bauranoit BaU2O7·4-5(H2O) 5.4.3.1 Metacalciouranoit (Ca,Na,Ba)U2O7·2(H2O) 5.4.3.2 Wolsendorfit (Pb,Ba,Ca)U2O7·2(H2O) 5.5 Víztartalmú, alkáli- és alkáliföldfémeket, uránt és tóriumot tartalmazó oxidok 8+ kation töltettel 5.5.1.1 Agrinierit (K2,Ca,Sr)U3O10·4(H2O) 5.5.2.1 Rameauit K2CaU6O20·9(H2O) 5.5.3.1 Protasit Ba(UO2)3O3(OH)2·3(H2O) 5.6 Uránt és tóriumot tartalmazó oxidok (többvegyértékű uránnal) 5.6.1.1 Ianthinit (UO2)·5(UO3)·10(H2O) 5.7 Alkálifémeket és hidroxilgyököt tartalmazó urán és tórium vegyületek 5.7.1.1 Compreignacit K2(UO2)6O4(OH)6·8(H2O) 5.7.1.2 Becquerelit Ca(UO2)6O4(OH)6·8(H2O) 5.7.1.3 Billietit Ba(UO2)6O4(OH)6·8(H2O) 5.8 Víztartalmú ólmot tartalmazó urán és tórium vegyületek 5.8.1.1 Vandendriesscheit Pb(UO2)10O6(OH)11·11(H2O) 5.8.1.2 Metavandendriesscheit PbU7O22·n(H2O)(n<12) 5.9 Víztartalmú ólmot és bizmutot tartalmazó urán és tórium vegyületek 6+ kation töltettel és hidroxil gyökkel 5.9.1.1 Uranosphaerit Bi(UO2)O2(OH) 5.9.2.1 Fourmarierit Pb(UO2)4O3(OH)4·4(H2O) 5.9.3.1 Curieit Pb3+x(H2O)2[(UO2)4+x(OH)3-x]2, x~0,5 5.9.4.1 Mourit UMo5O12(OH)10 5.9.5.1 Richetit PbU4O13·4(H2O) 5.9.6.1 Sayrit Pb2(UO2)5O6(OH)2·4(H2O)
III - 6 Hidroxidok és hidroxil-gyököt tartalmazó oxidok 6.1 X+++O OH felépítésű, hidroxidok és hidroxil-gyököt tartalmazó oxidok 6.1.1 Diaszpór-csoport 6.1.1.1 Diaszpor AlO(OH) 6.1.1.2 Goethit FeO(OH) 6.1.1.3 Groutit MnO(OH) 6.1.1.4 Montroseit (V,Fe,V)O(OH) 6.1.1.5 Bracewellit CrO(OH) 6.1.1.6 Tsumgallit GaO(OH) 6.1.2.1 Boehmit AlO(OH) 6.1.2.2 Lepidokrokit FeO(OH) 6.1.2.3 Guyanait CrO(OH) 6.1.3.1 Manganit MnO(OH) 6.1.4.1 Heterogenit-2H CoO(OH) 6.1.4.2 Heterogenit-3R CoO(OH) 6.1.4.3 Feitknechtit MnO(OH) 6.1.4.4 Feroxihit FeO(OH) 6.1.5.1 Grimaldiit CrO(OH) 6.1.6.1 Akaganeit Fe(O,OH,Cl) 6.2 X++ (OH)2 felépítésű hidroxidok és hidroxil-gyököt tartalmazó oxidok 6.2.1 Brucitcsoport 6.2.1.1 Brucit Mg(OH)2 6.2.1.2 Amakinit (Fe,Mg)(OH)2 6.2.1.3 Pirokroit Mn(OH)2 6.2.1.4 Portlandit Ca(OH)2 6.2.1.5 Theophrastit Ni(OH)2 6.2.2.1 Behoit Be(OH)2 6.2.3.1 Clinobehoit Be(OH)2 6.2.4.1 Spertiniit Cu(OH)2 6.2.5.1 Calumetit Cu(OH,Cl)2·2(H2O) 6.2.6.1 Anthonyit Cu(OH,Cl)2·3(H2O) 6.2.7.1 Duttonit VO(OH)2 6.2.8.1 Tivanit VTiO3(OH) 6.2.9.1 Sweetit Zn(OH)2 6.2.10.1 Wulfingit Zn(OH)2 6.2.11.1 Ashoverit Zn(OH)2 6.2.12.1 Paraotwayit Ni(OH)2-x(SO4,CO3)0,5x x=0,5 6.2.13.1 Cianciulliit Mn(Mg,Mn)2Zn2(OH)10·2-4(H2O) 6.3 (OH)3 vagy (OH)6 gyököt tartalmazó hidroxidok 6.3.1.1 Gibbsit Al(OH)3 6.3.2.1 Bayerit Al(OH)3 6.3.3.1 Nordstrandite Al(OH)3 6.3.4.1 Doyleit Al(OH)3 6.3.5.1 Dzhalindit In(OH)3 6.3.5.2 Sohngeit Ga(OH)3 6.3.5.3 Bernalit Fe(OH)3 6.3.6 Wickmanit-csoport 6.3.6.1 Wickmanit MnSn(OH)6 6.3.6.2 Schoenfliesit MgSn(OH)6 6.3.6.3 Natanit FeSn(OH)6 6.3.6.4 Vismirnovit ZnSn(OH)6 6.3.6.5 Burtit CaSn(OH)6 6.3.6.6 Mushistonit (Cu,Zn,Fe)Sn(OH)6 6.3.7.1 Stottit FeGe(OH)6 6.3.7.2 Tetrawickmanit MnSn(OH)6 6.3.7.3 Jeanbandyit (Fe,Mn)Sn(OH)6 6.3.7.4 Mopungit NaSb(OH)6 6.3.8.1 Jamborit (Ni,Ni,Fe)(OH)2(OH,S,(H2O)) 6.3.9.1 Bottinoit NiSb2(OH)12·6(H2O) 6.3.9.2 Brandholzit Mg[Sb(OH)6]2·6(H2O) 6.3.10.1 Cinkalsztibit Zn2AlSb(OH)12 6.4 Több kationt tartalmazó hidroxidok és hidroxil-gyököt tartalmazó oxidok 6.4.1.1 Litioforit (Al,Li)MnO2(OH)2 6.4.1.2 Quenselit PbMnO2(OH) 6.4.2.1 Hidroromarchit Sn3O2(OH)2 6.4.3.1 Haggit V2O2(OH)3 6.4.4.1 Hidrocalumit Ca2Al(OH)6[Cl1-x(OH)x]·3(H2O) 6.4.5.1 Iowait Mg4Fe(OH)8OCl·2-4(H2O) 6.4.5.2 Woodallit Mg6Cr2(OH)16Cl2·4(H2O) 6.4.6.1 Meixnerit Mg6Al2(OH)18·4(H2O) 6.4.6.2 Fougerit (Fe,Mg)6Fe2(OH)18·4(H2O) 6.4.7.1 Janggunit Mn5-x(Mn,Fe)1+xO8(OH)6, x = 0,2 6.4.8.1 Kimrobinsonit Ta(OH)3(O,CO3) 6.4.9.1 Aszbolán (Co,Ni)1-y(MnO2)2-x(OH)2-2y+2x·n(H2O) 6.4.10.1 Schwertmannit Fe16O16(OH)12(SO4)2 6.4.11.1 Nepskoeit Mg4Cl(OH)7·6(H2O) 6.4.12.1 Kuzelit Ca4Al2.4(OH)12,8(SO4)·6(H2O) 6.4.13.1 Jacquesdietrichit Cu2[BO(OH)2](OH)3
III - 7 Összetett oxidok 7.1 ABX2 felépítésű összetett oxidok 7.1.1.1 Delafossit CuFeO2 7.1.1.2 Mcconnellit CuCrO2 7.1.2.1 Crednerit CuMnO2 7.2 (A+B++)X4 felépítésű összetett oxidok: spinellcsoport 7.2.1 Alumínium-alcsoport 7.2.1.1 Spinell MgAl2O4 7.2.1.2 Galaxit (Mn,Mg)(Al,Fe)2O4 7.2.1.3 Hercynit FeAl2O4 7.2.1.4 Gahnit ZnAl2O4 7.2.2 Vas-alcsoport 7.2.2.1 Magnezioferrit MgFe2O4 7.2.2.2 Jacobsit (Mn,Fe,Mg)(Fe,Mn)2O4 7.2.2.3 Magnetit Fe3O4 7.2.2.4 Franklinit (Zn,Mn,Fe)(Fe,Mn)2O4 7.2.2.5 Trevorit NiFe2O4 7.2.2.6 Cuprospinell (Cu,Mg)Fe2O4 7.2.2.7 Brunogeierit (Ge,Fe)Fe2O4 7.2.3 Króm-alcsoport 7.2.3.1 Magnéziumkromit MgCr2O4 7.2.3.2 Mangánkromit (Mn,Fe)(Cr,V)2O4 7.2.3.3 Kromit FeCr2O4 7.2.3.4 Nikkelkromit (Ni,Co,Fe)(Cr,Fe,Al)2O4 7.2.3.5 Kobaltkromit (Co,Ni,Fe)(Cr,Al)2O4 7.2.3.6 Zinkkromit ZnCr2O4 7.2.4 Vanádium-alcsoport 7.2.4.1 Vuorelainenit (Mn,Fe)(V,Cr)2O4 7.2.4.2 Coulsonit FeV2O4 7.2.4.3 Magneziocoulsonit MgV2O4