Tour de Hongrie

A Tour de Hongrie egy profi országúti kerékpárverseny Magyarországon. Először 1925-ben rendezték meg. Az első versenyt a magyar Jerzsabek Károly nyerte, a jelenlegi címvédő a svéd Jakob Söderqvist.

A Tour de Hongrie 2023-tól kezdődően az UCI ProSeries része, 2.Pro besorolással.

Az első verseny 1925. június 27-én, hajnali négy órakor rajtolt a budapesti Gellért Szálló előtt. A háromnapos, 510,5 km távú versenyt a Budai Kerékpár Egylet rendezte, a francia körverseny mintájára. A verseny kezdetben 3 napos volt, majd később 4 illetve 5. Az 1942-es viadal ismét 3. Az 1956-os volt az első 7 napos verseny. A Tour de Hongrie-n kezdetben csak hazai versenyzők indultak. 1929-ben szerepelt az első külföldi versenyző. 1928-ban a kerékpáros világbajnokság, 1936-ban az olimpiai játékok miatt nem rendezték meg a versenyt. A második világháború után csak kisebb-nagyobb megszakításokkal került sor a megmérettetésre. Az 1965-ös verseny megrendezése után egy hosszú, 28 éves szünet következett.

A Tour de Hongrie a rendszerváltás után, 1993 és 1998 között újra bekerült a kerékpáros versenynaptárba, ekkor a versenyigazgató Sipos János, a főszponzor pedig a Coca-Cola volt. Ezután egy kétéves szünet következett.

2001 és 2005 között szintén egy egykori kerékpárversenyző, Eisenkrammer Károly vette kézbe a verseny ügyét. Ehhez a korszakhoz fűződik a mára már ikonikussá váló kékestetői hegyibefutó útvonalba iktatása (a csúcsra vezető aszfaltút 1978-ban készült el).

2006-tól 2008-ig a verseny lebonyolításának jogát a Kerékpársport 2000 Alapítványnak ítélte a Magyar Kerékpáros Szövetség. Ezekben az években a verseny szakaszai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerültek megrendezésre egy 2007-es kassai kitérővel. Azt ezt követő 7 évben a Tour de Hongrie nem került megrendezésre.

A verseny 2015-től indult újra, Eisenkrammer Károly vezetésével. Azóta a Tour de Hongrie fejlődése folyamatos, többször is sikeresen szintet lépett a nemzetközi kerékpársport versenynaptárában: a Tour de Hongrie 2015 és 2022 között a UCI Europe Tour része volt, először 2.2, míg 2018-tól már egy szinttel magasabb, 2.1 kategóriás besorolással. A 2.1-es szintre lépés miatt, mivel a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) vonatkozó szabályai szerint legfeljebb négy megkülönböztető trikót oszthatnak egy versenyen, a korábban celeste zöld, legjobb magyarnak járó trikó fehér lett, míg a korábban a legjobb 23 év alatti versenyzőt illető fehér trikót innentől nem osztják. Ennek köszönhetően 2018-tól a verseny megkülönböztető trikói a sárga, zöld, piros és fehér. Az egyre előkelőbb versenybesorolásnak köszönhetően a korábban megszokott Continental és ProTeam (korábbi elnevezés szerint Professional Continental) besorolású csapatok mellett 2020-tól a legmagasabb szintet képviselő WorldTeam csapatok is részt vesznek a versenyen. Az újabb szintlépésre sem kellett sokat várni, 2022 szeptemberében ugyanis az UCI bejelentette, hogy a versenyt 2023 és 2025 között az országútikerékpár-versenyek második legmagasabb szintű sorozatába, az UCI ProSeriesbe sorolta be (2.Pro), hároméves licenccel.

2024. május 10-én felavatták Szőke Gábor Miklós szobrászművész alkotását, a Tour de Hongrie-szobrot Kazincbarcikán.

2025. november 21-én, az Országúti Kerékpárverseny-szervezők Nemzetközi Szövetségének (Association Internationale des Organisateurs de Courses Cyclistes, AIOCC) éves közgyűlésén 28 új tag csatlakozását fogadták el, köztük a Magyar Kerékpáros Körversenyét is (a szervezővel, a Vuelta Sportirodával egyetemben).

Eisenkrammer szerint 2026-ban a verseny sikerrel pályázhatta és kaphatta volna meg a World Tour (2.UWT) státuszt is (a korábbi 2.Pro helyett), viszont a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) ezt nem támogatta, azzal indokolva, hogy sérülne a magyar kontinentális (CT) besorolású csapatok érdeke. A 2025-ös Tour de Hongrie-n négy hazai, kontinentális szintű csapat állt rajthoz, viszont ezekből a MBH Bank CSB Telecom Fort 2026-ban magasabb, kontinentális ProTeam (PRT) besorolásúvá lépett elő, míg a Karcag és az Epronex a 2025-ös év végére megszűnt. Abban az esetben, ha a verseny megkapta volna a World Tour státuszt, a negyedik hazai csapat, a Team United Shipping nem vehetett volna részt a magyar körversenyen, mivel az UCI szabályai szerint kontinentális (CT) csapat nem vehet részt ilyen szintű versenyen. Az MKSZ elnöke, Schneller Domonkos szerint az MKSZ véges erőforrásait az utánpótlás-nevelésre, nem pedig évi egy "költséges megaeseményre" kell fordítani. Eisenkrammer szerint a következő hasonló lehetőség 2029-ben adódik majd, és erre készülnek.

Útvonal A többéves kihagyás után 2015-ben újrainduló Tour de Hongrie az elmúlt években általában 5-6 szakaszból állt. A szakaszok hossza jellemzően 100 és 200 km között változik, míg a verseny teljes hossza általában 700 illetve 900 km közé esik. A verseny történetének leghosszabb (1393 km) kiadása a 9 szakaszból álló 1962-es Tour de Hongrie volt, míg a legtöbb szakasszal (10) az 1994-es verseny bírt. A valaha volt leghosszabb szakasz az 1942-es verseny Budapest és Nagyvárad közötti nyitó szakasz volt a maga 280 km-es távjával.

Magyarország földrajzi adottságainál fogva a szakaszok többsége sík, ami elsősorban sprintereknek kedvez, de minden évben van egy-egy hegyi szakasz is, akár 3200 métert is meghaladó szintkülönbséggel. A szurkolók körében is rendkívül népszerű kékestetői hegyi befutó eredménye többnyire az összetett verseny végeredményére is döntő hatással bír. Ezen felül a Mátra, a Bükk, a Pilis illetve időnként a Mecsek emelkedői is szerepelnek az útvonalban, mint a hegyi pontverseny szempontjából fontos hegyi részhajrák, amelyeket nehézség (hossz, meredekség) szerint három kategóriába sorolnak a szervezők:

1. kategória – Kékestető, Galyatető, Bükkszentkereszt, Hollóstető, Bánkút, Dobogókő

2. kategória – Mátraháza, Répáshuta, Két-bükkfa-nyereg, Lapis

3. kategória – számos kisebb emelkedő

A 2026 januárjában közzétett adatok szerint a verseny egy évszázados történelme 79 különböző, szakaszonként értelmezett rajt- és céltelepülést számlál. Ezt a listát Budapest 80 alkalommal vezeti, míg Miskolc 34, Gyöngyös 28 (ebből 14-szer a Kékestető csúcsa, 12-szer a belváros, kétszer Mátraháza), Debrecen 25 és Szombathely 23 alkalommal volt rajt- vagy céltelepülés. A verseny négy alkalommal járt a jelenlegi országhatáron kívül: 1942-ben és 1943-ban Észak-Erdélyben, míg 2007-ben és 2008-ban Felvidéken (Újhely, Kassa). Kassa a verseny eddigi legészakibb, Kolozsvár a legkeletibb, Szentgotthárd a legnyugatibb, míg Pécs a legdélibb helyszíne. A Nagy Rajtok sorát Budapest vezeti 27 alkalommal (1963-ig minden verseny innen rajtolt), Szombathelyen és Veszprémben 4-4 alkalommal, Siófokon háromszor, Nagykanizsán, Miskolcon, Gyömrőn, Gyomaendrődön, Esztergomban, Csákváron, Szentgotthárdon és Karcagon egyszer-egyszer kezdődött a Magyar Körverseny.

Mezőny A Tour de Hongrie mezőnye az utóbbi években rendszerint 16-22, egyenként 6 fős csapatból áll. A mezőny többsége külföldi bejegyzésű UCI WorldTeam, UCI ProTeam illetve UCI Continental Team besorolású csapatokból áll, ezen felül házigazdaként a magyar nemzeti válogatott is részt vesz a versenyen.

Megkülönböztető trikók A Tour de Hongrie megkülönböztető trikói többnyire a nemzetközi kerékpársportban megszokott mintákat követik (2018-tól): sárga – az egyéni összetett versenyben vezető versenyző viseli zöld – a gyorsasági pontversenyben vezető versenyző viseli piros – a hegyi pontversenyben vezető versenyző viseli fehér – az egyéni összetett versenyben legjobb helyen álló magyar versenyző viseli

Korábban használt megkülönböztető trikók: fehér – a legjobb 23 évnél fiatalabb versenyző celeste zöld – az egyéni összetett versenyben legjobb helyen álló magyar versenyző

Jegyzetek

Külső hivatkozások Hivatalos honlap Nem hivatalos honlap

Tour de Hongrie

Źródło i licencja