bélyegkép|265px|Pátzay egyik legismertebb alkotása, a tízes huszárok emlékműve a székesfehérvári Városház téren (1939) thumb|265px|Hunyadi János szobra a pécsi Széchenyi téren (1956)
Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) kétszeres Kossuth-díjas magyar szobrászművész, éremművész, kiváló művész, az MTA levelező tagja. Tanszékvezető, főiskolai, majd 1971-től egyetemi tanár. A Képzőművészeti Főiskola rektora (1947-1949).
Életpályája Pátzay József kórházi gondnok és Szvetelszky Ilona fiaként született. 1912 és 1914 között Radnai Béla növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Mivel a főiskoláról eltanácsolta, autodidakta módon képezte magát. Huzamosabb ideig a Ferenczy családnál lakott Nagybányán. Megismerkedett Kassák Lajossal, akinek a köréhez kapcsolódott 1915-ben. Első kiállítása 1917-ben volt a Ma kiállítóhelyiségében, ahol Bohacsek Ede festő művei mellett Pátzay nyolc szobra volt látható. Mivel a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, a Tanácsköztársaság bukása után másfél évre bebörtönözték. Az 1920-as évek végén több tanulmányutat tett külföldön: 1927-ben Párizsban, Miklós Andornak, Az Est-lapok tulajdonosának támogatásával, majd 1928 és 1930 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként. 1942 márciusában ő készítette el a Petőfi-plakettet, amely a tüntetés résztvevőinek jelvénye lett. A második világháború alatt kőbányai műtermében üldözötteket bújtatott, amiért 1998-ban megkapta a Világ Igaza kitüntetést. 1945-ben a Művészeti Tanács tagjává választották. 1945 és 1975 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, főiskolai pályafutása alatt a professzori kinevezést is megkapta. Több egymást követő művésznemzedéket oktatott, tanítványai közé olyan későbbi hírességek tartoztak, mint Varga Imre és Marton László szobrászművészek. Munkásságát különböző díjakkal ismerték el. 1945-ben a nemzetgyűlés tíz (később tizenkettő) meghívott képviselőinek egyike lett, mandátuma lejárta után (előtte sem) indult választásokon és egyetlen párt tagja sem volt, vagy lett.
Művészete Művészetszemléletében, s alkotásaiban a római iskola egyik legkövetkezetesebb képviselője volt. Neoklasszicista alkotásai harmóniát sugároznak, s barokkos lendületet. A robusztus Kenyérszegő c. szobrán, amikor a néző szeme a szobor arcával találkozik, szembetűnnek az arc finom görögös vonásai. A székesfehérvári huszárszobron nemcsak az arányos forma, hanem a lendület is magával ragadó.
Köztéri szobrai Tízes huszárok emlékműve (Székesfehérvár), Városház tér, 1939) Balassi Bálint (Budapest, Körönd, 1959) Faültető lányka (Kunfehértó, (eredetileg: Kunfehértói Állami Gazdaság, jelenleg: Kunfehértó, Szabadság tér), 1963) Lenin (Budapest, Dózsa György út, 1970, ma a Memento Parkban) A második világháború debreceni páncéloscsata katonáinak emlékműve (Debrecen, Kossuth tér) Az 1940-es években mintázott Kenyérszegő című szobrát Kapuváron állították fel 1973-ban, ennek másolata Szegeden előbb a Klauzál teret, majd a kis Dugonics teret díszíti. A komáromi cs. és kir. 12. gyalogezred I. világháborús emlékműve (Komárom, 1941, megsemmisült)Az Észak-Komáromban felállított emlékművet 1945-ben lebontották, a Pátzay által készített bronz főalak raktárba került, ahonnan a 2000-es években eltűnt. Hunyadi János szobra (Pécs, Széchenyi tér) Kenyérszegő (Kapuvár, Fő tér, 1974)
Fontosabb kisplasztikái és portréi Fésülködő leány (bronz, 1919-22, MNG) Nővérek (1933) Vízbelépő (bronz, 1955) Bernáth Aurél (bronz, 1958) Derkovits Gyula (bronz, 1966) Kodály Zoltán (bronz, 1967)
Írásai Korunk esztétikai zűrzavara (tanulmány, Budapest, 1962) A művészetek történelmi sorskérdéseiről (Budapest, 1966) Összegyűjtött írásai az Alkotás és szemlélet című kötetben jelentek meg 1967-ben.
Kiállításai Művei számos jelentős hazai és külföldi tárlaton szerepeltek. Életmű-kiállítását 1976-ban Magyar Nemzeti Galériában rendezték meg. 2008-ban negyven ajándékszobrával megnyílt a kapuvári állandó Pátzay-tárlat.
Társasági tagság Gresham-kör Magyar Mickiewicz TársaságGerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
Díjai, elismerései bélyegkép|jobbra|Emléktáblája egykori lakóhelyén A főváros Ferenc József jubileumi díja (1931, Dajka című szobráért) a III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon állami kis aranyérem a párizsi világkiállítás nagydíja (a Szent Istvánt ábrázoló szobráért) Greguss-érem (a székesfehérvári Huszáremlékmű című alkotásáért) A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választották Kossuth-díj (1950, 1965) Kiváló művész (1952) A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1970, a második világháború debreceni páncélos csapatának emlékművéért)
Emlékezete Sírja Kapuváron, a Szent Kereszt temető IX. parcellájának díszsírhelyén található. Egykori lakóhelyén (Budapest II. kerületében) emléktáblát helyeztek el tiszteletére. A jeruzsálemi Jad Vasem intézet kertjében nevét a Világ Igazai emléktáblája őrzi.
Irodalom Genthon István: Pátzay Pál (Magy. Művészet, 1930) Ybl Ervin: Pátzay Pál művészete (Szépművészet, 1942. 7. sz.) Kassák Lajos: Pátzay Pál. Vallomás tizenöt művészről (Bp., 1942) Végvári Lajos: Pátzay Pálról (Művészet, 1965. 6. sz.) Pogány Ö. Gábor: Pátzay Pál szobrászművész kiállítása (Katalógus-előszó, Budapest, 1976) Kontha Sándor: Pátzay Pál (Budapest, 1985)
Jegyzetek
Források
Pátzay Pál – életrajza az Artportal.hu-n (hozzáférés: 2012. július 23.) The Righteous Among The Nations – Pátzay Pál Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában.
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)
További információk
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Magyar éremművészek Kategória:MTA-tagok Kategória:Kapuváriak Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Világ Igaza Kategória:Országgyűlési képviselők (1945–1947) Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1979-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:Magyar rektorok