Oláh Gábor (Debrecen, 1881. január 17. – Debrecen, 1942. június 23.)Halálesete bejegyezve a debreceni polgári halotti anyakönyv 1176/1942. folyószáma alatt. magyar költő, író.

Életpályája Szülei Oláh Mihály és Kovács Zsuzsanna voltak. Szegény, sokgyermekes családban született, apja bérkocsis volt. Kisgyerekkorától Debrecenben élt. Apja ellenkezése ellenére sikerült gimnáziumba, majd egyetemre járnia. A Budapesti Egyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként Gyulai Pál, Beöthy Zsolt, Négyesy László, Simonyi Zsigmond óráira járt. Korrepetálással, statisztálással keresett pénzt a megélhetésre. 1904-ben magyar-latin szakos tanárként végzett. A Debreceni Református Kollégium könyvtárában kapott állást, később középiskolai tanárként dolgozott. 1908 nyarán néhány hetet Párizsban töltött. Hazatérve még jobban érezte hazája és városa elmaradottságát. Négy társával - Baja Mihály, Gulyás József, Gyökössy József és Madai Gyula - együtt megalapította a Bokréta irodalmi társaságot; Bokréta címmel antológiát adtak ki (1902, 1904, 1908). 1910-től a Petőfi Társaság tagja volt. 1913-tól a debreceni általános főreáliskolában tanított. 1931-ben Pokol című kötetéért perbe fogták. 1941-ben nyugdíjba vonult.

Meg nem alkuvó, kompromisszumokra képtelen jelleme miatt fokozatosan elszigetelődött, illetve elszigetelték.

Munkássága Egyenetlen lírájában (Hangok lázadása, 1941) a magányos sors ábrázolása megrendítő.Több korai lírai versével Ady líráját és József Attila költészetét előlegezi. Verses regényeinek részértékei vannak. Novellái önéletrajzi ihletésűek, drámái nem arattak sikert. Tanulmányai – Csokonai Vitéz Mihályról, Petőfi Sándorról – jelentősek.

Emlékezete Debrecenben és Hajdúszoboszlón utcát neveztek el róla.

Művei bélyegkép|Sírja Debrecenben

Csokonai és a latin költők (tanulmányok, 1904) A debreceni nyelvjárás (tanulmányok, 1906) Költemények. 1904-1906; Singer és Wolfner, Bp., 1906 Keletiek Nyugaton (útirajz, 1908) Sámson (verses regény, 1908) Az élet lobogója alatt (versek, 1908) Istenek alkonya. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1909 Gondolatok felhőfutása; Városi Ny., Debrecen, 1909 Korunk hőse (verses regény, 1909) Petőfi képzelete (tanulmányok, 1909) Írói arcképek (tanulmányok, 1910) Viola elbukott (verses regény, 1911) Az embernek fia. Dráma; Hegedüs-Sándor, Debrecen, 1912 Szegény magyarok (regény, 1914) Hangay Sándor–Kiss Menyhért–Oláh Gábor: Háborús versek; Lampel, Bp., 1917 (Magyar könyvtár) Laura fátyola (versek, 1918) Két testvér. Regény; Csáthy, Debrecen, 1918 Balgatag szerelem, (elbeszélések, 1918) Deák György (kisregény, 1919) Jött éve csodáknak. Fantasztikus színmű; Nagyváradi Napló Ny., Nagyvárad, 1919 (Magyar Szó könyvtára) Forradalmi versek; Csáthy, Debrecen, 1919 Léda hattyúja (regény, 1922) Fekete angyal. Regény; Méliusz Könyvkereskedés, Debrecen, 1922 Petőfi Sándor; Csáthy, Debrecen, 1923 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai) A táltosfiú (regény, 1925) Patkánybűvölő (versek, 1925) A művészi alkotás lélektana; Kertész Ny., Debrecen, 1928 (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai) Oláh Gábor válogatott költeményei; bev. Csobán Endre; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár) Csokonai; Pallas, Bp., 1928 (Irodalomtörténeti füzetek) Isten kémje. Új versek; Városi Ny., Debrecen, 1929 Szárnyas ember (regény, 1930) Új evangélium (regény, 1931) Pokol. Kiáltó szó a pusztába; s.n., Bp., 1931 Kiáltó szó a pusztában (versek, 1931) Költők és írók (tanulmányok, 1932) Panoráma; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1933 Napkeleti királyfi; Nagy Károly, Debrecen, 1936 A pesszimista; Nagy Károly Ny., Debrecen, 1937 Hangok lázadása (versek, 1941) Heten vagyunk (regény, 1943) Deák György, a bérkocsis. Regény; Misztótfalusi, Bp., 1946 Debreceni zendülők. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend., bev., jegyz. Durkó Mátyás; Alföldi Magvető, Debrecen, 1955 Oláh Gábor válogatott költeményei; szerk., bev., jegyz. Durkó Mátyás, Kiss Tamás, Tóth Endre, Alföldi Magvető, Debrecen, 1958 A táltosfiú. Regény és elbeszélések; vál., sajtó alá rend., utószó Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1969 (Magyar elbeszélők) Két ló beszélget; vál., szöveggond. Tóth Endre; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Kiskönyvtár) Vágta vaktában. Válogatott versek; vál., szerk., utószó Tóth Endre; Magvető, Bp., 1980 Oláh Gábor ébresztése; vál., szerk., bev. Tóth Endre; Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1981 (Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei) Naplók; szerk., jegyz., utószó Lakner Lajos, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002 Keletiek Nyugaton; szöveggond. S. Csorba Ildikó, utószó, jegyz. Lakner Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 2015

Jegyzetek

Források

Oláh Gábor: Vágta vaktában (válogatott versek) (Vál., szerk. és utószó: Tóth Endre) Budapest, Magvető Kvk., 1980. Magyar irodalmi lexikon 1965. Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999

További információk Oláh Gábor: Naplók (MEK) Magyar életrajzi lexikon Nagy András: Oláh Gábor; Csáthy, Debrecen–Bp., 1933 (A Debreceni Református Kollégium Tanárképző Intézetének dolgozatai) Kardos Albert: Oláh Gábor s a Csokonai-Kör. Adalékok Debrecen XX. századi irodalmi életéhez; Városi Ny., Debrecen, 1943 Tóth Endre: Oláh Gábor élete; Debrecen Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya, Debrecen, 1980 Tóth Endre: Oláh Gábor és kortársai; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1983

Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar könyvtárosok Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Debreceniek Kategória:A Négyesy-szemináriumok tagjai Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:A Debreceni köztemetőben eltemetett személyek