Az ipekakuána (Carapichea ipecacuanha) (magyarul: útszéli hánytatógyökér) brazil növény, tupi nyelven: i-pe-ká-géne, azaz 'útszéli növény, ami beteggé tesz'. INN-név: ipecacuanha.
Története Az ipekakuána 1672-ben került először Európába, egy Legros nevű utazó hozta a növényt Dél-Amerikából Párizsba. 1680-ban egy Garnier nevű párizsi kereskedő kapott körülbelül 68 kg anyagot, és értesítette a fizikus Helvetiust (az azonos nevű híres filozófus nagyapját) a szer alkalmazásának hatásáról a vérhas (disenteria) kezelésében. Helvetius eladta a kizárólagos jogorvoslat jogát XIV. Lajosnak, aki ezt az információt a francia kormánynak átadta, s ez utóbbi 1688-ban nyilvánosságra hozta.
Felhasználása A vékony, elágazó gyökeréből kivont anyagot emésztési zavarokra használták. Mérgezés esetén hánytatásra használták, és bronchitist is kezeltek vele.
ATC-kódja és . A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben az alábbi neveken hivatalos: Ipekakuána folyékony kivonat, standardizált Ipecacuanhae extractum fluidum normatum Ipekakuána gyökérpor, standardizált Ipecacuanhae pulvis normatus Ipekakuána tinktúra, standardizált Ipecacuanhae tinctura normata Ipekakuánagyökér Ipecacuanhae radix
Jegyzetek
Kategória:Buzérfélék Kategória:Növényfajok Kategória:Brazília növényvilága Kategória:Gyógynövények Kategória:VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos anyagok Kategória:ATC R05 Kategória:ATC V03