A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10−18 körüli.
Kémiai tulajdonságai Ha a vegyületet magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:
Magasabb hőmérsékleten redukálják bizonyos fémek (például magnézium, kalcium, mangán) is.
Híg savak oldják, ekkor kén-hidrogén fejlődik. Feloldódik az olvadt vasban is. Ha a vas lehűl, a vas(II)-szulfid kikristályosodik, és emiatt a vas rideggé, törékennyé válik. A vasgyártáskor ezt úgy kerülik el, hogy a vashoz mangánt adagolnak. A vas-szulfid a mangán hatására (az előző reakcióegyenlet szerint) mangán-szulfiddá alakul, ami nem rideg.
Előfordulása a természetben A vegyület a természetben több ásvány formájában is előfordul, ez többféle összetételt és többféle kristályszerkezetet is jelent. Az alábbi vas(II)-szulfid ásványok ismertek: Ásványnév Képlet Kristályrendszer pirrotin Fe1-xS monoklin mackinawit Fe1+xS tetragonális troilit FeS hexagonális pirit FeS2 köbös markazit FeS2 rombos greigit Fe3S4 köbös
Előállítása Laboratóriumban kén- és vaspor keverékének intenzív hevítésével állítható elő. A folyamat során a kén megolvad, a reakcióelegy pedig felizzik.
Vas(II)-szulfid keletkezik vas(II)- vagy vas(III)-sók oldatából kén-hidrogén hatására. Vas(III)-sók esetén először vas(III)-szulfid (Fe2S3) keletkezik, majd ez azonnal vas(II)-szulfiddá redukálódik. Nagy mennyiségben előállítható vashulladékok kénnel vagy pirittel való összeolvasztásával.
Felhasználása Laboratóriumokban kén-hidrogén fejlesztésére használják. Alkalmazzák kerámiák készítésekor is.
Források Erdey-Grúz Tibor Vegyszerismeret Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
Kategória:Szervetlen vasvegyületek Kategória:Szulfidok