Gábor Ignác, született Lederer IgnácAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 85565/1905. MNL-OL 30793. mikrofilm 987. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 22. oldal 31. sor (Komlós, 1868. április 13. – Budapest, 1945. január 10.) irodalomtörténész, műfordító.Gábor Marianne festőművész és Gábor György író apja.
Életpályája Lederer Gábor és Klein Sarolta fia. A gimnáziumot Losoncon, az egyetemet Budapesten és a párizsi Sorbonne-on végezte. Az 1900-as évek elején a budapesti Munkácsy Mihály utcában fiúnevelő intézetet alapított, melyet évtizedeken át vezetett. 1909-ben létrehozta és öt éven át vezette a Vándordiák Egyesületet (turistaegyesület), szerkesztette a Vándordiák Évkönyvet. Az első világháború idején diákszociális akciókat irányított. 1918–19-ben megindította és szerkesztette a Forradalmi Könyvtár című sorozatot. Verstani tárgyú munkái élénk vitákat váltottak ki. Több költői munkát, köztük az ó-izlandi Edda-dalokat és héber költők műveit fordította magyarra. Fordított még szanszkritból (páldául a Mritsakatika című drámát), hollandból (Multatuli), franciából és olaszból is. Bánóczi Józseffel együtt szerkesztette a Népszerű Zsidó Könyvtár című sorozatot. E sorozat részeként jelent meg az 1920-as évek elején a humanizmus korának itáliai zsidó költőjéről, Manoellóról (Imánuel Haromí) írt monográfiája.
Negyvenéves korában, 1908-ban vették fel a Reform páholyba, később a Március, majd a Világosság páholy munkájában vett részt.
A nyilasok – veje, Rónai Mihály András családjával együtt – 1945. január 10-én a budapesti Liszt Ferenc téren (más forrás szerint Lövölde téren[Raj Tamás] : Gábor] (Új Élet)) agyonlőtték. Feleségét, született Raiss Izabella Luciát szintén nyilasok ölték meg (Gönyű, 1944. december 10.) bélyegkép|Gábor Ignác emléktábla, Budapest, Terézváros, Munkácsy Mihály utca 21.
Emlékezete A Magyar Természetbarát Szövetség tagjainak kimagasló ifjúság (utánpótlás) nevelési tevékenységét Gábor Ignác emlékérem adományozásával ismeri el. A Pomáz fölötti Mosolygóhegyen egy pihenőt neveztek el róla. Az egykori Fiúnevelő Intézete falán emléktábla őrzi a nevét, Újpesten parkot, a Bajza utcában iskolát neveztek el róla. Szülőfalujában, a mai Füzérkomlóson is tábla őrzi emlékét. Terézváros Posztumusz Díszpolgári díjban részesült 1996-ban.
Főbb művei A magyar ősi ritmus (Budapest, 1908) A magyar ritmus problémája (Budapest, 1925) A magyar ritmika válaszútja (Budapest, 1942) Alharízi, egy középkori héber költő (Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997).
Jegyzetek
Források Bóka László: Gábor Ignác. (In: Magyar mártír írók antológiája, Budapest, 1947; 62. o.)
[Raj Tamás] : Gábor] (Új Élet]
További információk Gábor Ignác: Az ógermán vers és az ősi magyar ritmus Gábor Ignác: A magyar ritmus problémájához Vándordiák Egyesület Szabályzat az MTSZ kitüntetések odaítéléséről Szabadkőműves Wiki
Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek