Árkay Aladár

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Műveinek nagy részére a népies stílus jellemző.

Életpályája Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművész és Eiber Terézia fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé."Idézet Tóth Vilmos. Budai Vigadótól a Városmajorig című cikkéből

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896–1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904–1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet.

Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babocsay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől.

Fő művei közé sorolandó a népies stílusban épült Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt.

Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1929-ben készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert.

Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.A templom 1933-ban, a harangtorony 1937-ben épült fel. Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról írt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.Árkay és Rimanóczy család között abban az időben szoros baráti kapcsolatok voltak. Árkayné Sztéhlo Lili volt Rimanóczy, Yvonne lányának a keresztanyja. (szerk.)

Munkái 1896–1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral) 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III. díj 1899. Városi szökőkút pályázat. I. díj 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I. díj (Kallina Mórral) 1905–1906. Babocsay-villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)Babocsay villa homlokzata 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42 1907–1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41 (Kallina Gézával) 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I. díj (Kallina Mórral)Zombor Függetlenségi Kőr pályázat 1909. Kispest munkáslakás típusok pályázat. Megvétel (Kallina Gézával) 1911–1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Városligeti fasor 7Fasori református templom a Magyar Építőművészetben 1910–1913. Bírák és Ügyészek lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza (Budapest, XII. Ráth György utca – Tóth Lőrinc utca – Istenhegyi út – Határőr utca) 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapest, XII. Ráth György utca 24 1913. Nemzeti Színház pályázatNemzeti Színház tervpályázat 1913. Bristol mozgóképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel 1916. Budapest Székesfővárosi krematórium pályázat. Megvétel 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázatRákospalotai református templom pályázat 1910–1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában 1922–1923. Városmajori Jézus Szíve-kistemplom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (műemlék) 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat 1924–1925. A "Rákócziánum" kápolnája (Rózsadombi Krisztus Király-templom). Budapest, II. Keleti Károly utca 39 1925. Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11 1926. Városháza. Mohács 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13 (átalakítva és bővítve) 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály – Sashalom. Református kultúrház (Csaba Rezsővel) 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10 1928. Fővárosi Szeretet Otthon (ma: Bajcsy-Zsilinszky Kórház), Budapest, Maglódi út 89-91.https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1928_11/?query=%22Mar%C3%B3thy+K%C3%A1lm%C3%A1n%22&pg=340&layout=s 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom (a Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel) 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)Győri Színház tervpályázat. Távlati kép 1929. A kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma 1929–1940. Mohácsi fogadalmi templom (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be.) 1931. Szent Cirill és Szent Metód bolgár pravoszláv templom 1931–1932. Budapest, XII. Városmajor utca 76 (első, udvari szárny, az utcait később a fia tervezte) 1931–1933. Városmajori Jézus Szíve-plébániatemplom (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült.)

Képgaléria

Fasori református templom belső kép Fasori református templom belső részletek Fasori református templom belső részletek Fasori református templom belső kép Fasori református templom Ólomüvegablak Fasori református templom Ólomüvegablak

Források bélyegkép|jobbra|170px|Árkay Aladár sírja. Farkasréti temető: 33/3-1-13. Pátzay Pál szobrász alkotása. (Szerk. Kubinszky M.): Modern építészeti lexikon (p. 25.) – Bp., Műszaki K., 1978. – Dercsényi Balázs – Major Máté: Árkay Aladár, Akadémia Kiadó, Budapest, 1967 (Architektúra-sorozat) Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003. február 1.)

Magyar Építőművészet: 1909/2. sz., 1913/1-2. sz., 1913/3. sz., 1913/6. sz., 1914/3. sz., 1916/7-8. sz., 1917/1. sz., 1917/7-9. sz., '917/10-12. sz. L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet – Aout – Sept. 1936) Merényi: 1867 – 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85. kép) Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414. objektum) Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299)

Jegyzetek

További információk bélyegkép|jobbra|200px|Városmajori plébánia tornya 1937 Babocsay-villa, Budapest Árkay Aladár sírja a Farkasréti temetőben. (szobrász: Pátzay Pál) Árkay Aladár élete Felújított Budai Vigadó Bolgár templom Budapesten Városmajori kis templom 1922-ből. Bírák és Ügyészek telepe 1910-1913 Fasori református templom Árkay Aladár emlékoszlop Fasori református templom Fasori református templom képekben. (Vízkelety László fotói) Árkay. Egy magyar építész- és művészdinasztia; szerk. Csáki Tamás; Holnap, Bp., 2020 (Az építészet mesterei) , 64. o.

Kapcsolódó szócikkek Magyarországi bolgár ortodox egyház

Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar iparművészek Kategória:Temesváriak Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek

Árkay Aladár

Źródło i licencja