Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása. 220px|bélyegkép|Semsey Andor szobra Balmazújvárosban. Freund Éva alkotása (2010) Életpályája bélyegkép|jobbra|220px|Semsey Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.
Elismerései Díszdoktorává avatta a budapesti Tudományegyetem, tiszteleti taggá választotta számos tudományos társulat. a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1882).
Emlékezete Semsey Andor emlékkötet (2008) Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (10/1-1-60/61.) található. Szobra Balmazújvároson (2010). Róla elnevezett utca Budapest XIV. kerületében. Nevét több ásvány őrzi (semseyt, andorit). A Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Emlékéve 2008. november 18-án fejeződött be. Nevét őrzi a 284357 Semseyandor kisbolygó.
Művei Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877. A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.
Jegyzetek
Források Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. Bp.: MTA, 1925. (Akadémiai emlékbeszédek, 19/2.) Ilosvay Lajos: Semsey Andor. Természettudományi Közlöny, 1925. ápr. Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor. Természet Világa, 2002. II. különszám, 48–50. oldal Pozsonyi József: A Semsey-féle ösztöndíj. Természet Világa, 2008. április 1. (139. évfolyam), 4. szám, 157–159. oldal Kordos László: Semsey Andor emlékezete. (Elhangzott a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeum névadásakor, 1998. május 18-án). Természet Világa, 2008. április 1. (139. évfolyam), 4. szám, 160, 192. oldal
Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 127 p.
További információk Semsey Andor portréja A Pallas nagy lexikona Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 33. sz. Semsey Andor sírja a Farkasréti temetőben Semsey Emlékév 2008 Semsey Andor, a magyar tudomány mecénása
Kapcsolódó szócikkek Semsey család Magyar akadémikusok listája
Kategória:Kassaiak Kategória:Magyar mineralógusok Kategória:Magyar mecénások Kategória:MTA-tagok Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1923-ban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el