A Hylocereus costaricensis egy széles elterjedésű epifita kaktusz, melyet néha termesztenek is húsos vörös terméséért.
Elterjedése és élőhelye Nicaragua-tól Északkelet-Peru területéig. Száraz erdőkben és tengerparti fövényeken 1400 m tszf. magasságig elterjedt, epifitikus xerofita.
bélyegkép|balra| vörösbelű pithaya Jellemzői Erős növekedésű kúszónövény, hajtásai elérhetik a 100 mm átmérőt is, többnyire három bordásak, a bordák vaskosak, később még erősebbé válnak, legömbölyített, soha sem kidomborodó karéjokat képeznek. 2-4 tövise rövid, barnás színű, további 2 serteszerű tövise is fejlődhet. Virágai 300 mm hosszúak, fehérek, erősen illatosak, kívülről vöröses szegéllyel futtatott pikkelyek fedik. A külső szirmok kicsik, vörösesek, a belsők nagyobban és fehérek. A portokok sárgák. Termése megnyúlt, 100 mm hosszú vörös bogyó.
Rokonsági viszonyai A Hylocereus subgenus tagja. Közeli rokona a Hylocereus ocamponis fajnak is, azonban hiányoznak róla az arra jellemző lágy bordaélek.
Források Hunt D.R. et al. (2006): The new cactus lexikon. DH Books, Miborn Port, England.
Kategória:Hylocereus Kategória:Növényfajok