A bárium-karbonát a bárium szénsavval alkotott sója (karbonátja). Képlete BaCO3. Fehér színű, íztelen por. Vízben gyakorlatilag oldatlan. A gyomorsav viszont feloldja, emiatt mérgező hatású. Gyomor- és bélpanaszokat, görcsöket és izombénulást okozhat.
Kémiai tulajdonságai Feloldódik szénsavtartalmú vízben, ekkor bárium-hidrogén-karbonáttá (Ba(HCO3)2) alakul. Hevítés hatására bárium-oxidra és szén-dioxidra bomlik 1300 °C körüli hőmérsékleten. Ha szén van jelen, a bomlás alacsonyabb hőmérsékleten is végbemegy.
Ha a bárium-karbonátot magasabb hőmérsékleten szén jelenlétében hevítik, bárium-karbiddá alakul. Kénnel összekeverve magasabb hőmérsékleten bárium-szulfát és bárium-szulfid képződik belőle.
A híg sósav és salétromsav pezsgés közben oldja.
Előfordulása a természetben A természetben a witherit nevű ásványként található meg. A witherit aragonitrácsban kristályosodik, rombos kristályszerkezetű.
Előállítása A bárium-karbonát fehér csapadékként válik le, ha nátrium-karbonátot adnak vízben oldódó báriumsók oldatához.
Iparilag úgy állítják elő, hogy szén-dioxidot vezetnek a bárium-szulfát redukciójával nyerhető bárium-szulfid oldatába. Az így előállított termék körülbelül 99%-os tisztaságú, kevés bárium-szulfid szennyezést tartalmaz. A tisztasága megfelelő ipari célokra.
Felhasználása Felhasználják más báriumvegyületek előállításakor. A kerámiaiparban erősen fénytörő zománc, az üvegiparban erősen fénytörő üvegek készítésekor alkalmazzák. Felhasználják a tűzijátékokban is, mivel a lángot zöldre festi. Régen egerek és patkányok irtására és cementálószer katalizátoraként is használták.
Jegyzetek
Források Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Nyilasi János: Szervetlen kémia
Kapcsolódó szócikkek Cementálás (acél)
Kategória:Szervetlen báriumvegyületek Kategória:Karbonátok