A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád. A török nyelveket Kelet-Európától Szibériáig és Nyugat-Kínáig húzódó területen élő török népek beszélik,Turkic Languages Family Tree összesen körülbelül 180 millióan. A legtöbben, a török népek mintegy 40%-a, a törökországi török nyelvet beszéli.
bélyegkép|jobbra|300px|A török nyelvű népek lakóhelyei
Közös jellemzők
A török nyelvekre jellemző a magánhangzó-harmónia, a toldalékolás, a nyelvtani nem hiánya és az úgynevezett SOV, azaz alany-tárgy-ige mondatrész-sorrend. Mindezek jellemzőek a mongol és a mandzsu-tunguz nyelvekre, a koreai nyelvre és a magyar nyelvre is. Ezeket a nyelveket egyes nyelvészek összefüggésbe hozzák a török nyelvekkel és az altáji nyelvcsaládba sorolják, mások nem értenek ezzel egyet.Voegelin, C.F. & F.M. Voegelin. 1977. Classification and index of the World's languages. New York: Elsevier. Sőt, kisebb-nagyobb átfedések miatt az urál-altáji nyelvcsalád elméletét is létrehozták, amelyben az uráli nyelvek is helyet kaptak. Mindezen elméletek azonban ma már elavultnak számítanak; a tudomány mai állása szerint a török, a mongol, a mandzsu-tunguz és az uráli nyelvek külön-külön nyelvcsaládot alkotnak, és az említett átfedések csupán nyelvi érintkezéseknek (kölcsönhatásoknak) köszönhetőek.
Története Korai írásos emlékek
Az első írásos emlékek a 8. századból származó türk rovásírásos Orhon feliratok, melyeket a türkök hagytak hátra. Ezeket a feliratokat az Orhon folyó völgyében, Mongóliában fedezték fel 1889-ben. A 11. században Kaşgarlı Mahmud, a Karahanida-dinasztia írója elkészítette az első türk nyelvű szótárat (Divânü Lügati't-Türk), mely térképet is tartalmaz a türk nyelvek elterjedéséről.
A török nyelvek északnyugati ágának fontos emléke a 12-13. században íródott Codex Cumanicus, főként a kipcsak nyelvek szempontjából jelentős forrás.
Földrajzi terjedése A 6–11. században lezajlott török népvándorlás következtében a török nyelvek elterjedtek Közép-Ázsiában Szibériától (Jakutföld a Földközi-tengerig (Szeldzsuk Birodalom), a vándorlás során török szavak kerültek át többek között a perzsa, az urdu, az orosz, a kínai és (kisebb mértékben) az arab nyelvbe is.
Besorolásuk A török népek hosszan tartó vándorlásaik során keveredtek más népekkel, így nyelvük is kölcsönhatásba került azokkal a népekkel, melyekkel érintkeztek. Emiatt a türk nyelvek pontos eredetét nehéz megállapítani, besorolásukról a mai napig is vitatkoznak a nyelvészek, és folynak a kutatások.
köztörök nyelvek délnyugati köztörök: oguz nyelvek (oghuz) köktürk nyelv (orkhoni) óujgur nyelv azeri gagauz török (oszmán-török nyelv, törökországi török) türkmén északnyugati köztörök: kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak) baskír besenyő (vagy pecseneg, kihalt) karacsáj-balkár karaim karakalpak kazak (kazah) kirgiz krími tatár kumik kun (kihalt) nogaj tatár délkeleti köztörök: turki nyelvek (karluk, ujgur) csagatáj (kihalt) sárga ujgur szalár ujgur üzbég (özbeg) északkeleti köztörök: szibériai török nyelvek altaji (ojrot) kumandin dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja) teleut dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja) hakász sór csulim tuvai (tuba, tofa, tofalar) Jakut csoport (a szibériai csoporttól is északabbra) dolgán jakut haladzs ogur nyelvek (oghur vagy lir-török, r-török; "csuvas nyelvek") bolgártörök (kihalt) csuvas kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvas nyelv lehetett) hun (kihalt) avar (kihalt)
Izoglosszák A török nyelvek besorolásához hagyományosan az alábbi izoglosszákat használják:
Rotacizmus, például a *toqqız („kilenc”) szó utolsó mássalhangzójánál. Ez választja el a szóvégi /r/-t használó ogur nyelveket a török nyelvek többi tagjától, melyeknél a szóvégi /z/ figyelhető meg.Larry Clark, Chuvash. In Lars Johanson & Éva Ágnes Csató (eds), The Turkic Languages, London, New York: Routledge, 434-452, 2006. Hangzóközi *d, mint a *hadaq („láb”) szó második mássalhangzójánál Szóvégi -G, például: *táğ (hegy) Toldalék-végi -G, például a *lIG ragban: *táğlığ Valamint: Szó eleji *h megőrzése, például: *hadaq (láb) Emiatt a haladzs nyelv periférikusnak számít
izoglosszaótöröktöröküzbégujgurtatárkazakkirgizaltajinyugat-jugurFu-yu kirgizhakasztuvaijakuthaladzscsuvasz/r (kilenc)toquzdokuztoqqiztoqquztuğıztoğıztoğuztoğusdoğustoğıstoğostoğustoqquztăxăr*h- (láb)adaqayakåyåqayaqayaqayaqayaqazaqazıχazaxadaqataxhadaqura*VdV (láb)adaqayakåyåqayaqayaqayaqayaqazaqazıχazaχadaqataχhadaqura*-g (hegy)tağdağ*tåğtağtawtawtóğtuğtağdaχtağdağtıatāğtutoldalék: *-g (hegyes)tağlığdağlı*tåğlıqtağlıqtawlıtawlıtóğlúğtúluğ *Az irodalmi török nyelvben a ğ a dağ és dağlı szavakban nem minősül mássalhangzónak, hanem meghosszabbítja az előtte álló magánhangzót.
Nyelvei Az alábbi táblázat Lars Johanson besorolása alapján készült. (1998)Lars Johanson (1998) The History of Turkic. In Lars Johanson & Éva Ágnes Csató (eds) The Turkic Languages. London, New York: Routledge, 81-125. Prototürk Délnyugati köztörök ág (oguz nyelvek) 100px pecseneg (kihalt) Nyugati oguz oszmán-török (már nem beszélt), török gagauz azeri balkáni gagauz török Keleti oguz türkmén khoraszni török Déli oguz afsar nyelv iráni dialektusok, mint kaskaj, szonkori, ajnallu Északnyugati köztörök ág (kipcsak) 100px kipcsak (kihalt) Nyugati kipcsak kumik karacsáj-balkár krími tatár, urum krimcsák kuman (kihalt) karaim Északi kipcsak (Volga-Urál) tatár misar baskír baraba Déli kipcsak kazak karakalpak kirgiz kipcsak üzbég nogaj Délkeleti köztörök ág Nyugati üzbég ujgur tarancsi Keleti Keleti turki dialketusok: kasgar, jarkand, kotan, kerja, csercsen, aksu, kucs, turfai sárga ujgur szalár ótörök (kihalt) csagatáj (kihalt) ajni lop ili turki Északkeleti köztörök ág (szibériai) Észak-szibériai jakut dolgan Dél-szibériai szajan türk tuvai tofa jeniszej türk hakasz Fu-yu kirgiz sór csulimi türk csulimi tatár altáji türk altáji és dialektusai: tuba, kumanda, ku, teleut, telengit ogur nyelvek csuvas kazár (kihalt) avar (kihalt) bolgártörök (kihalt) argu-türk haladzs
Szókincs összehasonlítása
közös (megközelítő) jelentésótöröktörökazeritürkméntatárkazakkirgizüzbégujgurjakutcsuvasszemélyek(nagy)apa/ősAtaAtaAtaAtaAtaAtaAtaOtaAtaAtteAnyaAnaAnne, AnaAnaEneAnaAnaEneOnaAnaAnneFiaO'gulOğulOğulOğulUl, uğılUlUulO'gilOghulUolYvăl, UlFérfiEr(kek)ErkekKişiErkekİrEr(kek)ErkekErkakErErArLányKyzKızQızGyzQızQızKızQizQizKy:sHĕrSzemélyKişiKişiKişiKeşeKisiKishiKishiKishiKihiMenyasszonyKelinGelinGəlinGeli:nKilenKelinKelinKelinKelinKylynKinanyósKaynanaQaynanaGayın eneQayın anaQayın eneKayneneQayın onaQeyinanaHun'amatestrészekszívYürekYürekÜrəkÝürekYöräkJürekJürökYurakYürekSüreqČĕrevérQanKanQanGa:nQanQanKanQonQanQa:nJunfejBašBaşBaşBaşBaşBasBashBoshBaşBasPuśhajQılKılQılQylQılQılKılTukQilKılşüşszemKözGözGözGözKüzKözKözKo'zKözKosKuśszempillaKirpikKirpikKiprikKirpikKerfekKirpikKirpikKiprikKirpikKirbi:HărpăkfülQulqaqKulakQulaqGulakQolaqQulaqKulakQuloqQulaqGulka:kHălhaorrBurunBurunBurunBurunBorınMurınMurunBurunBurunMurunkarQolKolQolGolQulQolKolQo'lQolHul, HolkézEl(ig)ElƏlElAlaqanAlakanIli:AlăujjBarmakParmakBarmaqBarmakBarmaqBarmaqBarmakBarmoqBarmaqPürne, Porn'akörömTyrnaqTırnakDırnaqDyrnaqTırnaqTırnaqTyrmakTirnoqTirnaqTynyraqČĕrnetérdTizDizDizDy:zTezTizeTizeTizzaTizTüsäχČĕrpuśśivádliBaltyrBaldırBaldırBaldyrBaltırBaldırBaltyrBoldyrBaldirBallyrlábAdaqAyakAyaqAýaqAyaqAyaqAyakOyoqAyaqAtaqUrahasQarynKarınQarınGarynQarınQarınKarynQorinQerinQarynHyrămállatoklóAtAtAtAtAtAtAtOtAtAtUtlábasjószágSiyirSığırSygyrSıyırSïırSıyırSigirSiyirkutyaYtİtİtItEtÏtItItItYtJytăhalBalyqBalıkBalıqBalykBalıqBalıqBalıkBaliqBeliqBalykPulătetűBitBitBitBitBetBïtBitBitPitBytPyjtă, Put'ămás főnevekházEvEvEvÖýÖyÜyÜyUyÖyAv*sátorOtagOtağOtaqOtawOtaqOtu:útYolYolYolYo:lYulJolJolYo'lYolSuolŚulhídKöprüqKöprüKörpüKöpriKüperKöpirKöpüröKo'prikKövrükKürpeKĕpernyílOqOkOxOkUqOqOkO'qOqOχUhătűzOtOdOdOtUtOtOtO'tOtUotVut, VothamuKülKülKülKülKölKülKülKulKülKülKĕlvízSuvSuSuSuwSuSwSuuSuvSuUiŠyv, ŠuhajóKemiGemiGəmiGämiKöymäKemeKemeKemaKemeKimĕtóKölGölGölKölKülKölKölKo'lKölKüölKülĕnapKünešGün(eş)Gün(əş)GünKönKünKünKunKünKünKunfelhőBulutBulutBuludBulutBolıtBultBulutBulutBulutBylytPĕlĕtcsillagYulduzYıldızUlduzÝyldyzYoldızJuldızJıldızYulduzYultuzSulusŚăltărföldTopraqToprakTorpaqToprakTufraqTopıraqTopurakTuproqTupraqToburaχTăpradombTöpüTepeTəpəDepeTübäTöbeTöböTepaTöpeTöböTüpĕfaYağacAğaçAğacAgaçAğaçAğaşJygachJyvăśisten (Tengri)TenriTanrıTanrıTaňryTäñreTäñiriTeñirTangriTengriTanaraTură, Torăég, kékKökGökGöyGökKükKökKökKo'kKökKüöqKăvak, KoakmelléknevekhosszúUzunUzunUzunUzynOzınUzınUzunUzunUzunUhunVărămújYanyYeniYeniYanyYañaJañaJañıYangiYengiSanaŚĕnĕkövérSemizSemizSimezSemizSemizSemizSemizEmisSamărteleToluDoluDoluDo:lyTulıTolıToloTo'laToluqToloruTullifehérAqAkAğAkAqAqAkOqAqfeketeQaraKaraQaraGaraQaraQaraKaraQoraQaraXaraHuravörösQyzylKızılQızılGyzylQızılQızılKızılQizilQizilKyhylHĕrlĕszámok1BirBirBirBirBerBirBirBirBirBi:rPĕrre2EkiİkiİkiIkiİkeEkiEkiIkkiIkkiIkkiIkkĕ4TörtDörtDördDö:rtDürtTörtTörtTo'rtTötTüörtTăvattă7YetiYediYeddiYediCideJetiJetiYettiYättäSetteŚiččĕ10OnOnOnO:nUnOnOnO'nOnUonVunnă, Vonnă100YüzYüzYüzYü:zYözJüzJüzYuzYüzSü:sŚĕrótöröktörökazeritürkméntatárkazakkirgizüzbégujgurjakutcsuvas
Hivatkozások
Irodalom Baskakov, N.A. 1962, 1969. Introduction to the study of the Turkic languages. Moscow. Boeschoten, Hendrik & Lars Johanson. 2006. Turkic languages in contact. Turcologica, Bd. 61. Wiesbaden: Harrassowitz. Clausen, Gerard. 1972. An etymological dictionary of pre-thirteenth-century Turkish. Oxford: Oxford University Press. Deny, Jean et al. 1959-1964. Philologiae Turcicae Fundamenta. Wiesbaden: Harrassowitz. Johanson, Lars & Éva Agnes Csató (ed.). 1998. The Turkic languages. London: Routledge. . Johanson, Lars. 1998. "The history of Turkic." In: Johanson & Csató, pp. 81–125. Johanson, Lars. 1998. "Turkic languages." In: Encyclopaedia Britannica. CD 98. Encyclopaedia Britannica Online, 5 sept. 2007. Menges, K. H. 1968. The Turkic languages and peoples: An introduction to Turkic studies. Wiesbaden: Harrassowitz. Öztopçu, Kurtuluş. 1996. Dictionary of the Turkic languages: English, Azerbaijani, Kazakh, Kyrgyz, Tatar, Turkish, Turkmen, Uighur, Uzbek. London: Routledge. Samoilovich, A. N. 1922. Some additions to the classification of the Turkish languages. Petrograd. Schönig, Claus. 1997-1998. "A new attempt to classify the Turkic languages I-III." Turkic Languages 1:1.117–133, 1:2.262–277, 2:1.130–151. Voegelin, C.F. & F.M. Voegelin. 1977. Classification and index of the World's languages. New York: Elsevier.
Lásd még Altáji nyelvcsalád Türk rovásírás
Fordítás
További információk Turkic Languages: Resources – University of Michigan Térkép Classification of Turkic Languages Ujgur-angol szótár Türk szótár (török, azeri, türkmén, ujgur, kazah, üzbég, tatár) Kortárs török nyelvek A Pamukkale Egyetem szótárai különböző török nyelvek igekötőivel és szótanulási játékokkal.
Kategória:Török nyelvek