Észak-Oszétia, (másként Észak-Oszét Köztársaság vagy Alánia, oroszul Респу́блика Се́верная Осе́тия–Ала́ния; oszétul Республикæ Цæгат Ирыстон — Алани) Oroszország egyik köztársasága az ország délnyugati részében, a Kaukázus hegység északi oldalán.

Észak-Oszétia az oszétok lakta megosztott Oszétia régió északi része. (Dél-Oszétia de jure Georgia része, de facto azonban független állam.)

Földrajza bélyeg|bal|200px|A Tyerek folyó Észak-Oszétiában Észak-Oszétia területe valamivel kisebb, mint Bács-Kiskun vármegyéé, ezzel Oroszország harmadik legkisebb köztársasága Ingusföld és Adigeföld után. Maximális észak–déli távolság: 130 kilométer. Maximális kelet–nyugati távolság: 120 kilométer.

Nyugatról Kabard-Balkárföld, keletről Ingusföld, északról a Sztavropoli határterület, délről Dél-Oszétia és Georgia határolja. Délen a Kaukázus hegyvidéke található, északon síkság. Legnagyobb folyói a Tyerek (~600 km), az Urukh (104 km) és az Ardon (101 km) és a

A köztársaság területének kb. 22%-át erdők borítják.

Legmagasabb pontja a Kazbek (5040 méter körüli).

Történelme Az oszétok elődei, az alánok több mint kétezer éve lakják a területet. A középkori Alánia magába foglalta a mai Oszétia területén kívül az észak-kaukázusi térség jelentős részét. Az alánok ma élő utódai az oszétok és a jászok. Alániát a 13. században a mongol-tatár invázió söpörte el. Ettől kezdve a tatárok és a szomszédos kaukázusi népek befolyása érvényesült az oszét területeken egészen az orosz hódításig. A 17. századra az oszétok egy része áttért az iszlám vallásra, nagyobb részük azonban kitartott az ortodox kereszténység mellett.

Észak-Oszétiát 1774-től kezdte meghódítani Oroszország. A terület 1806-ra az Orosz Birodalom része lett. Az orosz befolyás kedvezett az oszét nemzeti kultúra – így az írásbeliség – fejlődésének. Ekkoriban készültek el az első nyomtatott oszét nyelvű szövegek. Az 1917-es orosz forradalom utáni oroszországi polgárháborúban az oszétok a bolsevikokat támogatták. A Szovjetunión belül, 1924-ben létrejött az Észak-Oszét Autonóm Terület, amely 1936-tól Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá alakult.

1990-ben az Észak-Oszét ASZSZK vezetői kinyilvánították a köztársaság szuverenitását, majd 1991-ben az Észak-Oszét ASZSZK az Észak-Oszétia-Alánia nevet vette fel, és Oroszország autonóm tagköztársasága maradt. 1992-ben véres összetűzések voltak az oszétok és az ingusok között. Itt történt a beszláni túszdráma. 2004. szeptember 1-jén, amelynek során 32 csecsen terrorista elfoglalt egy általános iskolát, ahol éppen a tanévnyitót tartották. Több mint 1200 embert ejtettek fogságba, gyerekeket, szülőket, tanárokat. A brutális orosz szabadítási akció közben végül 379-en veszítették életüket, köztük 171 gyermek és harminc terrorista, további hétszáz túsz megsebesült.

Települések bélyegkép|jobbra|250px|Vlagyikavkaz Észak-Oszétiában (a 2010. évi népszámláláskor) hat város, egy városi jellegű település és 215 falusi település található, utóbbiak közül 17 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még hét volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá degradálódott, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Észak-Oszétiában 64% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 12 ezer főt, és összesen 27-é éri el a háromezret, amelyek együttesen a köztársaság lakosainak 24%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Észak-Oszétia városai a következők (2010. évi népességükkel):

Vlagyikavkaz (311 693) Mozdok (38 768) Beszlan (36 728) Alagir (20 949) Ardon (Oroszország) (18 774) Gyigora (10 856)

A városi jellegű település: Zavodszkoj (16 792)

Közigazgatás és önkormányzatok bélyegkép|jobbra|230px|Észak-Oszétia közigazgatási térképe Észak-Oszétia (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 8 járásra oszlik. A 6 város közül a főváros, Vlagyikavkaz köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem a hozzá beosztott Zavodszkoj városi jellegű településsel és néhány falusi településsel együtt.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 8 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Vlagyikavkaz a hozzá beosztott településekkel együtt a járásoktól független városi körzetet alkot, melynek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 5 városi község – ezek székhelye város – és 100 falusi község tartozik.

A járások és székhelyük: Alagiri járás (Alagir) Ardoni járás (Ardon) Gyigorai járás (Gyigora) Irafi járás (Csikola) Kirov járás (Elhotovo) Mozdoki járás (Mozdok) Jobbparti járás (Beszlan) Városkörnyéki járás (Oktyabrszkoje)

Népesség A 2010-es népszámlálás alapján a lakosság közel 713 ezer fő.Russian Federal State Statistics Service (2011). перепись населения 2010 года. Том 1 [2010 All-Russian Population Census, vol. 1]. Всероссийская перепись населения 2010 года A népességszám azóta folyamatosan csökken.

Népességváltozás

Etnikumok A 2010-es népszámlálás alapján az oszétok a köztársaság lakosságának 65,1%-át teszik ki. További jelentős csoportot az oroszok alkotnak (20,8%).

Etnikum 1926-os népsz.1 1939-es népsz. 1959-es népsz. 1970-es népsz. 1979-es népsz. 1989-es népsz. 2002-es népsz. 2010-es népsz.2 szám % szám % szám % szám % szám % szám % szám % szám % oszétok 141,72349.6% 165,61650.3% 215,46347.8% 269,32648.7% 299,02250.5% 334,87653.0% 445,31062.7% 459,68865.1% oroszok 68,19223.8% 122,61437.2% 178,65439.6% 202,36736.6% 200,69233.9% 189,15929.9% 164,73423.2% 147,09020.8% ingusok 23,8518.3% 6,1061.9% 6,0711.3% 18,3873.3% 23,6634.0% 32,7835.2% 21,4423.0% 28,3364.0% örmények 9,1853.2% 8,9322.7% 12,0122.7% 13,3552.4% 12,9122.2% 13,6192.2% 17,1472.4% 16,2352.3% kumikok 3,1531.1% 850.0% 3,9210.9% 6,3631.2% 7,6101.3% 9,4781.5% 12,6591.8% 16,0922.3% grúzok 6,0572.1% 6,3121.9% 8,1601.8% 10,3231.9% 11,3471.9% 12,2841.9% 10,8031.5% 9,0951.3% ukránok 19,1016.7% 7,0632.1% 9,3622.1% 9,2501.7% 10,5741.8% 10,0881.6% 5,1980.7% 3,2510.4% más 14,6905.1% 12,4773.8% 16,9383.8% 23,2104.2% 26,1824.4% 30,1414.8% 32,9824.6% 26,6363.8% 1 Az 1926-os népszámlálás eredményei a jelenlegi területre vonatkoznak, amely az észak-oszét AO, Vlagyikavkaz város és a szomszédos területek kombinációja.население северной осетии. Ethno-kavkaz.narod.ru. Hozzáférés: 2012. augusztus 18.

2 Перепись-2010: русских становится больше . Perepis-2010.ru (19 December 2011). Hozzáférés: 2012. augusztus 18.

Nyelvek Észak-Oszétiában két hivatalos nyelv van: az oszét és az orosz. Az oszét nyelv egy indoeurópai nyelv, amely a kelet-iráni csoporthoz tartozik.

Vallás Észak-Oszétia lakosságának többsége az orosz ortodox egyházhoz tartozó keresztény, de van egy oszét nyelvű muszlim kisebbség is.

Galéria

Jegyzetek

Források A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei

Kapcsolódó szócikkek Dél-Oszétia

További információk

Kategória:Kaukázus