Kőszeg Ferenc (Budapest, 1939. április 26. –) magyar szerkesztő, tanár, politikus. 1957-ben röpcédula-terjesztés miatt letartóztatták, két hónapig volt vizsgálati fogságban. 1970-ben csatlakozott a szerveződő demokratikus ellenzékhez, részt vett a szamizdatok szerkesztésében, terjesztésében. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapítója volt, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. 1989-ban a Magyar Helsinki Bizottság egyik megalapítója, majd első elnöke.

Életpályája

Zsidó családban dr. Kőszeg Ferenc (1901–1943) és dr. Eidus Lívia (1910–1996) fogorvosok gyermekeként született.

Anyai nagyszülei Oroszországban, a mai Lettország területén születtek, 1906-ban emigráltak, majd 1909-ben Szegeden telepedtek le. Anyai nagyapja, Eidus Bentian fogtechnikus volt, majd az előírt vizsga letétele után, 1911-től fogorvosi munkát végzett. Jó kapcsolatban volt szegedi, vagy Szegeden tanuló írókkal, művészekkel, így Juhász Gyulával, Móra Ferenccel, később József Attilával, Radnóti Miklóssal, Károlyi Lajos festőművésszel, illetve a szociáldemokrata párt több vezetőjével, így Kéthly Annával. Néhány nappal a német megszállást követően őrizetbe vették, internálták, majd deportálták, Auschwitzban halt meg.Népszava.hu Apja az orosz fronton, munkaszolgálatosként tűnt el.

1957-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban. Ugyanebben az évben két hónapot ellenzéki tevékenység (röpcédulakészítés és -terjesztés) miatt vizsgálati fogságban töltött. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara latin–magyar szakára járt, ahol 1962-ben szerzett tanári diplomát. Diplomájának megszerzése után a Szépirodalmi Könyvkiadó (1963), majd 1975-ben az Európa Könyvkiadó szerkesztője lett.

Az 1970-es években került kapcsolatba az akkor szerveződő demokratikus ellenzék képviselőivel, 1979-ben aláírta a Charta ’77 tagjaival szolidaritást vállaló nyilatkozatot, ami miatt elbocsátották az állásából. Ezután könyvesbolti eladóként dolgozott. 1981-ben a demokratikus ellenzék szamizdat lapjának, a Beszélő című folyóirat munkatársa lett, elsősorban jogvédelemmel kapcsolatos cikkeket írt. A szamizdat munkája mellett német nyelvet oktatott.

1986-ban kezdeményezése nyomán magyar, csehszlovákiai, lengyel és kelet-németországi ellenzékiek az 1956-os magyar forradalmat közös hagyományuknak ismerték el. Részt vett a Solt Ottilia által vezetett Szegényeket Támogató Alap (SZETA) munkájában. 1988-ban a Független Jogvédő Szolgálat és a Szabad Kezdeményezések Hálózatának egyik alapítója és kezdeményezője volt. Utóbbiból alakult ugyanebben az évben a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ). Az alapító országos tanács és a pártot vezető ügyvivői testületnek egyaránt tagja lett.

Rendszerváltás utáni pályafutása

1990-ben a Beszélő főszerkesztője lett (1994-ig viselte a posztot). Az 1990-es országgyűlési választáson pártja Fejér megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Az SZDSZ-frakció rendőrségi szóvivője, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja lett. 1991-ben az SZDSZ országos tanácsának elnökségi tagja lett és távozott az ügyvivői testületből.

1989-ben a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet egyik alapítója, 1994-től ügyvezető igazgatója volt. 1994-ben újra mandátumot szerzett az országgyűlési választáson, immár az SZDSZ országos listájáról. 1996 és 1998 között a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke volt. 1998-ban nem indult a választáson, de 2006-ig szerepelt a párt országos listájának végén. 1999-től a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. Az SZDSZ országos tanácsi tagságáról ekkor lemondott. A jogvédő szervezettől 2007-ben vonult nyugdíjba. Politikai tevékenységének legfőbb elemei az emberi jogok, illetve a kommunista időszak iratainak nyilvánossága volt.

2002-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét „a magyar demokrácia és a sajtószabadság megteremtése, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként”.

Megjelent kötetei Írásai Lehetőségek kényszere. Publicisztikai írások, cikkek; Új Mandátum, Budapest, 2000 K. történetei. Magvető, Budapest, 2009 Múltunk vége. Kalligram, Pozsony, 2011

Honlapja

koszegferenc.hu (Könyvben meg nem jelent írások, 1995-2020)

Szerkesztések Feketében. Irodalmi és grafikai gyűjtemény a magyarországi szegények támogatására; sajtó alá rend., vál. Kőszeg Ferenc, Lengyel Gabriella; Szegényeket Támogató Alap, Budapest, 1982 Osvát Ernő a kortársak között; vál., összeáll., sajtó alá rend. Kőszeg Ferenc, Márványi Judit, előszó Márványi Judit, jegyz. Benedek Mihály; Gondolat, Budapest, 1985 Táborlakók. Délszláv menedékesek a debreceni és a nagyatádi menekülttáborban. 1995. július–1996. május; szerk. Kőszeg Ferenc, Zádori Zsolt; Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 1996 Menedékjog a magyar gyakorlatban. Kézikönyv a menekültügyi eljárás résztvevői számára; szerk. Kőszeg Ferenc; Magyar Helsinki Bizottság Debreceni Irodája, Debrecen, 2001 Kettős mérce. Börtönviszonyok Magyarországon; szerk. Kádár András Kristóf, Kőszeg Ferenc; utószó Bökönyi István; Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2002 (angolul is) Human rights in the democracy movement twenty years ago – human rights today. A conference in Budapest 21-22 November 2005 held on the anniversary of the Alternative Cultural Forum in Budapest, 15-17 October 1985; szerk. David Robert Evans, Kőszeg Ferenc; Hungarian Helsinki Committee, Budapest, 2006 Másfél év mérlegen. A Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatának elemzése; szerk. Kőszeg Ferenc; Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2009 Emberi jogi garanciák és a nemzetközi migráció. Jegyzet a rendészeti oktatás számára; szerk. Kőszeg Ferenc; Magyar Helsinki Bizottság, Budapest, 2012

Díjai

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002) Pro Asyl emberi jogi díja (2006) Justitia Regnorum Fundamentum díj (2008) Kassel, „Értelem prizmája” (Das Glas der Vernunft) (2014)

Származása +Kőszeg Ferenc családfájaSzüleiNagyszüleiDédszüleiKőszeg Ferenc (Budapest, 1939)Kőszeg Ferenc (Budapest, 1901. január 2. –1943)

fogorvosKőszeg Miksa (Szombathely, 1869. szeptember 20. –Budapest, 1954. november 18.)

orvosKohn LipótSteiner LottyPollak Herta (Bielitz, 1880. október 21. –Budapest, 1944. szeptember 13.)Pollak AdolfWachtel FániEidus Lívia (Szeged, 1910. május 13. –Frankfurt/M, 1996)

fogorvosEidus Bentian (Daugavpils, 1880 –Auschwitz, 1945)

fogtechnikus, 1911-től vizsgázott fogászEidus BerkóBürger LiusiSeldin Chassia (Daugavpils, 1888 –Budapest, 1960)n.an.a.

Jegyzetek

Források

Kőszeg 1996-os országgyűlési életrajza Rövid életrajz a Kalligram Kiadó honlapján

Irodalom Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után, Magyar Rádió Zrt. és Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009. (Interjú, p. 16–23.) Kőszeg Ferenc 70. születésnapjára, Beszélő különszám, 2009. június 8. Online hozzáférés

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:Az SZDSZ korábbi tagjai Kategória:Országgyűlési képviselők (SZDSZ) Kategória:Országgyűlési képviselők (1990–1994) Kategória:Országgyűlési képviselők (1994–1998) Kategória:A kommunizmus üldözöttei Magyarországon Kategória:Justitia Regnorum Fundamentum díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1939-ben született személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:A demokratikus ellenzék tagjai Kategória:A Charta ’77 aláírói Kategória:A budapesti Apáczai diákjai Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei