jobb|bélyegkép|260px|Arany környéke 1764-1785 között
Arany () falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése Piskitől két kilométerre, a Maros északi partján, az Erdélyi Érchegység lábánál fekszik.
Nevének eredete Személynévi eredetű. Először 1333-ban Aran, majd 1360-ban Aryan formában jegyezték föl. Román neve először 1750-ben tűnik föl, Uroju alakban.
Története A Kenyér-hegy Nagyrápolt felé eső oldalán feküdt a rómaiak Petrae nevű települése. A falut a középkorban valószínűleg magyarok lakták. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. 1333-ban egy oklevél említette Hunyad megye szolgabíráját is, aki aranyi nemes volt.
Saját református papjáról csak 1640 körül esik említés, egyháza később mindig Nagyrápolt filiája volt.Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 12. o. 1733-ban harminc unitus, 1760–62-ben 55 ortodox család lakta. Lakói egy részét a birtokosok 1748-ban sószállításra kötelezték. Ezután 1777-ben 17 egészséges és hét balesetben megsérült, 1810–11-ben kilenc egészséges és négy hajóvontatásra kötelezett jobbágyot írtak össze. A parasztok 1784-ben feldúlták Miske Sámuel és Méra Zsigmond nemesek házát. Legnagyobb birtokosai 1909-ben Földváry Sándorné, Sándor Lajos és Fáy Béla voltak.
Látnivalók A falutól északkeletre emelkedő Kenyér-hegy (Aranyi-hegy, Aranyi-Magura) impozáns tömbje uralja a környék látképét. A hegyet alkotó negyedkori trachiandezitet már a rómaiak is bányászták, mára viszont felhagytak kitermelésével. Az idők folyamán az egykori hegy 40%-át elpusztították. Jellemző lelőhelye a pszeudobrookit nevű ásványnak, amelyet Koch Antal az itt talált minta alapján írt le 1878-ban. 2006-ban két gráci geológus új ásványfajként írta le az itt talált fluoromagneziohastingsitet. A homoki vipera előfordulása miatt természetvédelmi területté nyilvánították. A hegy lábánál, a falu keleti végében, az országút mellett találhatóak a 16. században épült aranyi vár maradványai. A várat először 1590-ben említették, a 17. század első felében akkori földesura, Kapi András megerősítette. Bél Mátyás még mint előkelő és jól védhető várról írt róla, Benkő József 1780-ban azonban már úgy tudta, a település lakói nagyrészt széthordták köveit. A Maros partján fekvő szép, faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.
Népessége 1900-ban 522 lakosából 458 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 458 ortodox, 34 református, 16 római katolikus és 14 zsidó vallású. 2002-ben 400 lakosából 394 volt román nemzetiségű; 359 ortodox, 24 pünkösdista, 9 baptista és 5 római katolikus vallású.
Jegyzetek
Források Ioachim Lazăr – Camelia Stârcescu Enăchiță: Monografia orașului Simeria. Deva, 2008 Ionuț-Cosmin Codrea: The Kapy Castle from Uroi: Historical and Geographical Survey. Sargetia 47 (2020): 143–56. o. www.mindat.org jupiter.elte.hu Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara. Alba Iulia, 2005
Képek
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései