Szamche-Dzsavaheti (grúz írással სამცხე-ჯავახეთი; a c és a h hangot külön ejtjük) Grúzia egyik közigazgatási régiója, az ország déli-középső részében, az ország török és örmény határszakaszán. Határos a törökországi és az örményországi Sirak tartománnyal.
Területe 6413 km² (akkora, mint Pest vármegye), népessége mintegy 160 504 (2014-es adat). Lakói közt többségben vannak az örmények, akik főleg Ahalkalaki és Ninocminda kerületekben élnek.
Székhelye a mintegy 17 903 lakosú Ahalcihe város.
A régión halad keresztül a Baki–Tbiliszi–Ceyhan és a dél-kaukázusi gázvezeték.
Földrajza Északi szomszédai Guria és Imereti grúz közigazgatási régiók, északkeleten. illetve keleten Felső-Kartli és Alsó-Kartli. Délen Törökországgal és Örményországgal határos, nyugaton pedig Adzsarával.
Közigazgatása A régióhoz öt önkormányzat, hat „városi jellegű település”, 67 közösség és falusi „szakrebulosz” („gyűlés”) és 268 falu. Kerületei Ahalcihe Adigeni Aszpindza Bordzsomi Ahalkalaki Ninocminda
Látványosságai Egyik legfontosabb turistalátványossága Vardzia barlangkolostora, amelyet I. Tamar királynő alapított 1185-ben és a 8. századból származó Vanisz Kvabebi barlangkolostor.
Történelme Minden korban vegyes lakosságú terület volt. A középkorban Grúzia sorsában osztozott, majd meghódította a Szafavida Birodalom, majd az Oszmán Birodalom, majd ismét a perzsák. A 19. század első harmadában került orosz uralom alá, akik az addigra nagyrészt muzulmánná vált lakosság közé különféle keresztény népeket (grúzokat, örményeket, görögöket, oroszokat telepítettek.
A meszheti törökök kitelepítése A meszheti törökök régebben Meszhet (mai nevén Szamche) területén éltek Grúziában, a mai török határ mentén. 1944. november 15. és november 25. között Sztálin parancsára marhavagonokban szállították őket Közép-Ázsiába a mai Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán határvidékére. Mára szétszóródtak ezekben az államokban. A kitelepítettből elpusztult.
Fordítás
Kategória:Grúzia földrajza