Útlevél

bélyegkép|upright=1.5|Porosz útlevél 1839-ből

Az útlevél (régiesen passzus, utazólevél) utazási okmány, amit az állam állítja ki polgárai részére, külföldi utazás céljából. A külföldi tartózkodás alatt a személyazonosság, valamint az ott-tartózkodás jogosságának igazolására is szolgál.

A legtöbb ország többfajta útlevelet állít ki, mint pl. ideiglenes útlevél vagy útlevél több oldallal sokat utazóknak. A legtöbb útlevél a személyi és állampolgársági adatok mellett üres oldalakat is tartalmaz, ahová hatósági bejegyzéseket: vízumokat és pecséteket – amelyeket be- és kiutazáskor adnak – lehet elhelyezni.

Története Már az ókorból ismeretes az a gyakorlat, amikor egyes uralkodók a szomszédos vagy távolabbi országok uralkodóihoz, hatóságaihoz címzett levéllel, irattal látták el alattvalójukat annak érdekében, hogy számára a biztonságos áthaladás lehetőségét kérjék.

Az útlevelek szabályozásának, mai gyakorlatának alapjai a 18. század végétől alakultak ki Európában. Franciaországban 1792-ben, Németországban 1867-ben, Magyarországon 1903-ban kodifikálták az erre vonatkozó gyakorlatot.

A magyar útlevél

A magyar útlevél az állam tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.

Az útlevél érvényessége meghatározott időtartamra szól, az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően.

Az útlevelek kiadására, visszavonására, az utazás engedélyezésére avagy korlátozására feljogosított közigazgatási szervet útlevélhatóságnak nevezzük.

Ezek a következők: Kormányhivatalok külügyminiszter konzuli tisztviselő

Az útlevelek típusai: magánútlevél (állandó) magánútlevél második magánútlevél ideiglenes magánútlevél hivatalos útlevél szolgálati útlevél hajós szolgálati útlevél külügyi szolgálati útlevél diplomata-útlevél

Az útlevél tartalma bélyegkép|jobbra|120px|Csak szocialista országokba érvényes magyar útlevél 1972-ből

Az állampolgár családi és utóneve, születési családi és utónevét, születési helyét idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és saját kezű aláírását.

Tartalmazza továbbá az útlevél típusát, számát, kiállításának keltezését, érvényességi idejét, a kiadó magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét.

Tartalmazza tovább a fenti adatokból képzett, az állampolgár és az útlevél azonosítását lehetővé tévő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.

Európai útlevél A Magyar Köztársaság 2006. augusztus 29-től megkezdte a digitális arcképmást hordozó, 2009. június 28-tól pedig a digitális ujjnyomat adatokat is hordozó chippel ellátott biometrikus útlevelek kiadását.

Megjelenése Az európai uniós útlevelek (e-útlevél) közül a magán-, a szolgálati, a külügyi szolgálati és a hajós szolgálati útlevelek borítói burgundi vörös színűek, míg a diplomata útlevél borítójának a színe zöld. Aranyozott felirattal rendelkeznek, a fedőlapon az "Európai Unió" felirat és a chip jelenlétére utaló nemzetközi jelzés található. Az új e-útlevél 32 számozott oldalból áll. Ebbe nem számít bele az adatlap, amelyen a személy magánadatai találhatóak. Ez a magyar útlevélben egy műanyag lap amely a személyi adatok mellett a személy digitális arcképmását és aláírását is tartalmazza.

Biztonsági tulajdonságok Biometrikus azonosító Az ICAO 1997 óta elektronikusan kiolvasható, biometrikus tulajdonságokkal rendelkező úti okmány bevezetésével foglalkozott. Az ENSZ javaslata 2003 óta a tagállamok az utazási dokumentumok tulajdonosának biometrikus adatainak tárolását szorgalmazza. A használandó technika feltételei az univerzális felhasználhatóság, egyformaság, technikai megbízhatóság, hasznosság és tartósság voltak. Ezek a feltételek a kontaktmentes chip (RFID) használatához vezettek, amelyen a személy elektronikus tárolt képe mellett az ujjlenyomat és az íriszminta is tárolható.

2004. december 13-án az Európai Unió Tanácsa – az USA nyomására – eldöntötte a tagállamok útleveleinek a tulajdonos géppel olvasható biometrikus adataival való ellátását.A Tanács 2252/2004/EK rendelete (2004. december 13.) a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokrólDolgozat a 2252/2004/EK rendelet hatálybalépéséről

Illetékek Magyarországon Magyarországon az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 2017. március 16-tól a következő:

Érvényesség Az útlevelek érvényessége országoktól függ, általában 5 és 10 év között mozog. 800px|bélyegkép|center|Útlevelek érvényessége

Több országban az érkezéstől számítva 6 hónapig érvényes útlevéllel kell rendelkezni, és egy vagy két üres oldalnak kell lenni az útlevélben. Ezen államok: Afganisztán, Algéria, Bhután, Botswana, Brunei, Comore-szigetek, Elefántcsontpart, Ecuador, Egyiptom, Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Guyana, Indonézia, Irán, Irak (kivéve az alábbi reptereket, ahol az érkezést követő 3 hónapig is elég: Baszra, Erbíl és Sulajmanija), Izrael, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kenya, Kínai Köztársaság, Laosz, Madagaszkár, Malajzia, Marshall-szigetek, Mianmar, Namíbia, Nicaragua, Nigéria, Omán, Palau, Pápua Új-Guinea, Ruanda, Saint Lucia, Salamon-szigetek, Salvador, Srí Lanka, Suriname, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Tanzánia, Tonga, Törökország, Tuvalu, Uganda, Vanuatu, Venezuela, és Vietnám.

Jegyzetek

Forrás

További információk

Bencsik Péter: Kelet és Nyugat között. Államhatárok, úti okmányok, határátlépés Magyarországon és Csehszlovákiában, 1945–1989; MTA BTK TTI, Bp., 2019 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)

Kapcsolódó szócikk Állatútlevél