Borsfa () község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.

Fekvése A Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén, a vármegye délnyugati részén fekszik, a járásszékhely Letenyétől északra.

Közlekedés Az észak-déli irányban hosszan elnyúló falu a Letenye és Zalaegerszeg térségét összekötő, Becsehely és Bak közötti 7536-os út mentén található; nyugati szomszédjával, Bázakerettyével a 7537-es út köti össze.

Autóbusszal könnyen elérhető, Letenye, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felől érkező járatok is megállnak a településen.

Története A település első említése 1392-ből maradt fenn. Ezt követően folyamatosan lakott, apró, templom nélküli település volt. A környék központjának szerepét abban az időben Bánokszentgyörgy töltötte be.

Borsfa első iskolája 1889-ben nyitotta meg kapuit. Kápolnája 1896-ban épült az akkor már álló harangláb mellé.

A második világháború után romlott a falu helyzete, az iskola bezárt, a települést elvándorlás sújtotta. Csak az 1960-as évek végén kezdett ismét fejlődni; akkor az iskola ismét megnyílt, és 1973-ban óvoda is létesült Borsfán. Az 1990-es években ismét jelentősen továbbfejlődött.

A község körjegyzőségi székhely. Polgárőrség is működik a településen.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Réffy József (SZDSZ) 1994–1998: Réffy József (független) 1998–2002: Réffy József (független) 2002–2006: Réffy József (SZDSZ) 2006–2010: Réffy József (független) 2010–2014: Jetzin István Sándor (független) 2014–2019: Jetzin István Sándor (független) 2019–2024: Jetzin István Sándor (független) 2024– : Jetzin István Sándor

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93%, cigány 5,1%, horvát 0,7%, német 0,57%. A lakosok 64,3%-a római katolikusnak, 0,4% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 2,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (30,6% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 5,9% horvátnak, 0,7% németnek, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 0,6% református, 0,4% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (44,1% nem válaszolt).Borsfa Helységnévtár

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései