bélyeg|300px|Szan horda ideiglenes településének részlete Namíbiában A horda történettudományi, antropológiai fogalma – a szó köznapi, pejoratív jelentésétől eltérően – az ősközösségi társadalomban együtt élő emberek csoportja, a nemzetségi-törzsi szerveződést megelőző lépcsőfok. Egymással rokonságban álló családok laza együttese, anyai vagy apai leszármazási alapon rendeződve, általában maximum 30–50 személy.
Jellemzői A vadászó-gyűjtögető létfenntartást folytató hordák laza, esetenként az évszaktól és a vadászati, gyűjtögetési lehetőségektől függően váltakozó létszámú, egyesülő és szétváló csoportokban élnek és vándorolnak. Társadalmuk hatalmi szerkezete egyenlősítő, egalitáriánus. A legjobb vadászok képességeit elismerik, de ez nem vezet nagyobb hatalomhoz, vagy a többiek feletti ellenőrzés igényéhez, mivel ezt a többiek nem fogadnák el. A közös döntéseket hosszas tanácskozásokon alakítják ki az idősebbek részvételével.
Példák Történetileg a hordák a világ minden, az ember által meghódított részén léteztek, de a civilizációk fejlődésével visszaszorultak a nehezebb megélhetést biztosító területekre, az esőerdőkbe, a tundrákra, az északi-sarki jégmezőkre és a félsivatagokba. E társadalmi forma legtovább fennmaradt példái többek között a szanok Dél-Afrikában, a pigmeusok Közép-Afrikában az ausztrál őslakosok sok csoportja, valamint a sosonok az Egyesült Államokban, .
Jegyzetek
Fordítás
Források
További információk Barnard, Alan. Hunters and Herders of Southern Africa: A Comparative Ethnography of the Khoisan Peoples. Cambridge University Press, 1992. Thomas, Elizabeth Marshall. “Bushmen of the Kalahari,” National Geographic (June 1963) 866-888.
Kapcsolódó szócikkek Mindennapi élet a Kalahári sivatagban Szanok Vadászat és gyűjtögetés
Kategória:Társadalom Kategória:Néprajz Kategória:Történelem