Az Elbrusz (, karacsáj-balkárul Минги таў, Miñi taw) a Kaukázus legmagasabb hegye az Oroszországhoz tartozó Kabard- és Balkárföld és Karacsáj- és Cserkeszföld köztársaságok területén, a grúz határ közelében. Az Európa határát a Kaukázus vízválasztójára vagy attól délre helyező felosztások szerint a kontinens legmagasabb hegycsúcsa.
Földrajzi helyzete Nyugati csúcsának magassága 5642 méter, és így mintegy 1500 m-rel magasodik a Kaukázus fő gerince fölé. Ezzel az Ázsia északi részét is magába foglaló Oroszország legmagasabb pontja. Magasabb Európa Kaukázuson kívüli legmagasabb csúcsánál, az Alpokban található Mont Blanc-nál is, ha tehát Európához tartozónak tekintik, akkor első e kontinensen is. A keleti csúcs valamivel alacsonyabb, 5621 méter. A két csúcs között, 5200 m magasan van az Elbrusz-nyereg.
A Nagy-Kaukázus fő vonulatától 20 kilométerre északra található, Kiszlovodszk várostól 65 kilométerre dél-délnyugati irányban.
Földtani felépítése
Az Elbrusz rétegvulkán, amely már mintegy kétezer éve alszik. A vulkáni felépítmény kb. 3000 m magasan kezdődik; ez alatt – a hegység gerincvonulatánál megszokott módon – kristályos kőzetek települnek. Állandó jégsapkája 22 gleccsert táplál; ezekből ered a Bakszan, a Kubány és a Malka folyó.
A vulkán működését négy ciklusra tagolják; a legidősebb mintegy 2–3 millió évvel ezelőtt volt. A keleti csúcs még 1500 éve is működhetett, amint erre az egészen fiatal lávafolyásokból és a kénes gőzszivárgásból következtethetünk.
Meghódítása thumb|300px|right|19. századi színezett fotó az Elbruszról A nyugati csúcsot először 1874-ben mászta meg egy csoport: Florence Crauford Grove, Frederick Gardner, Horace Walker és Peter Knubel; őket Ahija Szottajev kalauzolta a hegyen.
A keleti csúcsra először a karacsáj Cselar Hacsirov jutott fel 1829. július 22-én. A nyugati csúcsra első kaukázusi útján, 1884. augusztus 23-án Déchy Mór is feljutott Alexander Burgener, Peter Ruppen hegyivezetőkkel és Mollei Tirbolasz helybeli vadásszal.
Idegenforgalmi jelentősége A nyári hónapokban rendszeresen indulnak a völgyekből turistacsoportok a hegyre, téli megmászását azonban a Pamír hétezres csúcsainak nyári meghódításával egyenértékű teljesítménynek tekintik. Külföldieknek a téli mászást csak 1979 óta engedélyezik.
A Bakszán-völgy végéből, 2200 m-ről kabinos függővasút visz 3500 m magasra, a Mir állomáshoz. A csúcsmászások hagyományos kiinduló pontja a 4200 m magasan álló Prijut 11 menedékház.
bélyegkép|jobbra|300px|Panoráma a csúcsról dél felé tekintve bélyegkép|jobbra|300px|3D-animáció az Elbruszról
Az Elbrusz a kultúrában Az ókorban Strobilus néven ismerték, ami latinul a.m. fenyőtoboz. A görög mítosz szerint Zeusz itt láncolta meg Prométheuszt, aki a tüzet ellopta és az embereknek adta. (Ez valószínűleg az Elbrusz vulkanizmusára utal.)
Fordítás
Jegyzetek
Források Global Volcanism Program Juhász Á., Juhász E.: Hegyek ormán – tengerek mélyén (Medicina, 1993) Panoráma Könyvek-sorozat
További információk Hét csúcs: Elbrusz, Európa csúcsa Információk hegymászóknak Mount Elbrus a SummitPost oldalán Mount Elbrus a TierraWiki.org-on "Elbrus, Mount." Encyclopædia Britannica Online. 14 Nov. 2006 <http://www.britannica.com/eb/article-9032240>. Számítógépes panorámák észak , dél , index. Az adatok hiánya miatt van pár folytonossági hiány. NASA Earth Observatory: , Mount Elbrus élő webkamera (a Mount Cheget felől) Elbrus Photos Nagyfelbontású fényképek Útleírás
Kategória:Oroszország hegyei, hegységei Kategória:Kaukázus Kategória:Sztratovulkánok Kategória:Ázsia vulkánjai Kategória:Európa vulkánjai Kategória:Országok legmagasabb pontjai Kategória:Kabard- és Balkárföld Kategória:Karacsáj- és Cserkeszföld