A Google Chrome a Google által fejlesztett ingyenesen használható, számítógépeken, táblagépeken és okostelefonokon futó webböngésző, ami a Blink (iOS-en a WebKit) böngészőmotort használja. 2008 szeptemberében jelentették meg az első publikus bétaverziót, az első stabil verziót 2008. december 11-én adták ki. A Chrome nevét a böngészők grafikus felületének nem létfontosságú részeiről (angolul „chrome”, kb. csicsa) kapta; a névválasztás ironikus, mivel épp arra törekedtek, hogy ezek aránya minimális maradjon. 2016 decemberében a Chrome világszinten a legnépszerűbb böngésző volt, 53,61%-os globális részesedéssel.https://intermatrix.hu/browser-share-2016 Magyarországon 2014 januárjában a Mozilla Firefoxot megelőzve a leggyakrabban használt böngésző volt, 40,82%-kal. Az okostelefonos böngészők közül a részesedése 2014 januárjára világszinten 7,97%,Top 9 Mobile Browsers on Jan 2014 Magyarországon 10,69% volt (az okostelefonok közül csak az Android 4+ és iOS 4.3+ operációs rendszerűek alatt fut).Top 9 Mobile Browsers in Hungary on Jan 2014
2008 szeptemberében a Google kiadta a Chrome teljes forráskódját, beleértve a V8 JavaScript-motort egy nyílt forrású (BSD licencű) fejlesztési projektként, Chromium néven.Google unveils Chrome source code and Linux port, Ars Technica"Google Chrome is built with open source code from Chromium." Elérve innen:: http://dev.chromium.org/developers/how-tos/getting-started . Ez lehetővé tette a külső fejlesztők részvételét a projektben, megkönnyítve a böngésző átültetését Linux és Mac OS X alá. A Google szóvivője reményeit fejezte ki, hogy más böngészők is használni fogják a V8-as JavaScript-motort."During a press briefing today, Google expressed hope that other browsers...", Elérve innen:: Google unveils Chrome source code and Linux port, Ars Technica A Chromium Google-fejlesztésű részei a megengedő BSD licenc alatt vannak, ami lehetővé teszi kódrészletek felhasználását nyílt és zárt forrású projektekben egyaránt."Google has made the Chrome source available under a permissive BSD license so that...", Elérve innen:: Google unveils Chrome source code and Linux port, Ars Technica A forráskód más részei különböző nyílt forrású licencek alatt hozzáférhetők. A Chromium csaknem ugyanazokat a funkciókat valósítja meg, mint a Chrome, de a Google-védjegy használata, a beépített Flash-lejátszó és az automatikus frissítési funkciók nélkül; logója is kissé eltérő.
2012. február 7-én a Google elindította a Chrome Android 4.0 verzión (Ice Cream Sandwich) futó bétaverzióját. 2012 júniusában jelent meg az első stabil verzió, majd 2013 folyamán szinkronba került az androidos változat fejlesztése az asztali változatéval.
2012 márciusában a Google bejelentette, hogy már dolgoznak a Windows 8 asztali és Metro felületén is futó Chrome-verzión. A Chrome 21-es verzióban már a Windows 8 megjelenése előtt elkészült a metrós változat.
2013 áprilisában a Google bejelentette, hogy a WebKit böngészőmotort lecseréli a Chrome jövőbeli változataiban (kivéve iOS alatt, ahol a WebKit kötelező) az általuk fejlesztett új Blink motorra, ami a WebKit projekt új elágazása (fork). A 2013. júliusban megjelent Chrome 28 mellett az Opera is ezt a böngészőmotort használja a 15-ös főverziótól kezdve.
Történet Eric E. Schmidt, a Google akkori vezérigazgatója hat éven keresztül ellenezte, hogy a cég saját webböngészőt fejlesszen. Elmondása szerint „abban az időben a Google kis cég volt”, és nem akarta, hogy „sebeket szerezzen egy böngészőháborúban”. Miután azonban a társalapítók, Sergey Brin és Larry Page felvettek több Firefox-fejlesztőt a Google-hoz, és elkészítettek egy bemutató verziót a Chrome-ból, Schmidt elismerte, hogy „olyan jól sikerült [a demó], hogy lényegében rákényszerített, hogy meggondoljam magam”.
Bejelentés A Google Chrome bemutatását eredetileg 2008. szeptember 3-ára tervezték, az újságíróknak és a bloggereknek egy Scott McCloud által rajzolt képregényt küldtek, ami taglalja az új böngésző képességeit és motivációit. Azonban az Európába szánt kópiákat túl korán postázták, és Philipp Lenssen, a Google Blogoscoped német bloggere a 38 oldalas kiadványt még szeptember 1-jén beszkennelve hozzáférhetővé tette a weboldalán. Ezek után a Google feltette a képregényt a Google Books oldalára és a weboldalukra, valamint említést tettek róla a hivatalos blogjukban, elmagyarázva a korai bemutatás okait.
Nyilvános megjelenés Az első, Microsoft Windowson futó bétaváltozat 2008. szeptember 2-án jelent meg, 43 nyelven (a Google bejelentése szerint hamarosan jön a többi). A béta megjelenése után egy napon belül 1%-os részesedést szerzett a böngészőpiacon, azonban ez hamarosan visszaesett, egy hónap múlva már csak 0,8% volt.
Szeptember 3-án a Slashdot híroldalon megjelent egy cikk, ami felhívta a figyelmet a Chrome böngésző végfelhasználói licencszerződésének egy pontjára, ami úgy tűnt, minden a Chrome-on keresztül átment tartalom felhasználására jogokat ad a Google cégnek."By submitting, posting or displaying the content you give Google a perpetual, irrevocable, worldwide, royalty-free, and non-exclusive license to reproduce, adapt, modify, translate, publish, publicly perform, publicly display and distribute any content which you submit, post or display on or through, the services." A kérdéses szövegrész az általános Google felhasználási feltételekből származott.Google Terms of Service A Register így fogalmazott: „Your copyright goes up in smoke.” (körülbelül „a szerzői jogaid füstbe mentek”)Burned by Chrome Még ugyanaznap a kritikákra válaszként a Google eltávolította a problémás szöveget, arra hivatkozva hogy az más termékek licencszerződéséből került csak bele. A Google felhívta rá a figyelmet, hogy a változtatást visszamenőleg is érvényesnek tekinti.
2008 végén a Chromium projekt fejlesztői wikijén megjelent egy üzenet, hogy kipróbálható egy a Linuxra való lefordítást lehetővé tevő „test shell”. A shell funkciószegénysége ellenére a weboldalak megjelenítésében (a JavaScriptet is beleértve) egészen jól szerepelt. 2009. január elején a CNET azt írta, hogy a Google az év első felére tervezi a macOS-re és Linuxra írt verziók megjelentetését. 2009 márciusára elkészült a Chromium linuxos buildjének pre-alfa változata, ami hasonlított a windowsosra, de a teljességtől még nagyon messze állt.Chromium Linux builds (.deb files)
A Chrome első hivatalos fejlesztői tesztváltozatait Mac OS X és Linux alá 2009. június 4-én egy blogbejegyzésben jelentették be, figyelmeztetve hogy sok funkció még hiányzik belőle, és inkább korai visszajelzés céljára adták ki, nem normál használat ra. 2009. október 9-én a Google CEO-ja, Eric E. Schmidt azt nyilatkozta, hogy a Chrome for Mac „pár hónapon belül meg fog jelenni”. 2009. november 30-án derült ki, hogy a Mac OS X-es béta 2009 végére lesz elérhető, de az App Mode, a könyvjelzőkezelő, 64 bit-támogatás, könyvjelző-szinkronizálás és kiterjesztések nélkül. A hivatalos macOS-es és Linuxos béták 2009. december 9-én jelentek meg.Beta Update: Linux, Mac, and Windows
A 2010. május 25-én bejelentett Google Chrome 5.0 volt az első stabil verzió, ami mindhárom platformot támogatta.
Fejlesztés A Chrome-ot a Google 26 különböző kódkönyvtárából és néhány más külső forrásból fordították le, mint a Mozilla Netscape Portable Runtime-ja, a Network Security Services, az NPAPI, továbbá az SQLite és néhány más open source projekt.Code reuse in Google Chrome BrowserCode reuse in Google Chrome Browser A JavaScript virtuális gépet (V8) kellően fontosnak ítélték ahhoz, hogy külön projektben kezeljék – ahogy az Adobe/Mozilla-féle Tamarin JavaScript-engine-nel is történt. A JavaScript-fejlesztői csapat Dániában, Aarhusban található, Lars Bak vezeti. A Google szerint az addigi JavaScript-implementációkat főleg „kis programok futtatására tervezték, ahol a rendszer teljesítménye és válaszkészsége kevésbé fontos”, de a webes alkalmazások, mint a Gmail „maximálisan kihasználják a webböngésző képességeit a DOM-manipuláció és a JavaScript terén”, így határozottan jól jön a számukra egy gyorsabban működő JavaScript-futtatómotor.
A Chrome az oldalak megjelenítéséhez a WebKit motort használja. Ahogy más böngészőket, úgy a Chrome-ot is megjelenése előtt unit testingnek, „szkriptelt felhasználói akciókkal való automatizált tesztelésnek” és fuzz testingnek (véletlenszerű és/vagy hibás bemeneti adatokkal tesztelés) vetették alá, valamint a WebKit elrendezés- (layout) -tesztjeinek (melyek 99%-át a Chrome állítólag teljesítette). Az új böngészőverziókat 20-30 perc alatt automatikusan tesztelik a Google indexében megtalálható weboldalak közül több tízezerrel.
A Chrome Windows alatt a 12-es verzióig tartalmazta a Gearst, ami webfejlesztők számára hasznos eszközöket, köztük a webes alkalmazások által használható offline támogatást is nyújtott. Azonban a Google abbahagyta a Gears fejlesztését, a HTML5 használatát preferálja helyette.
2010 decemberében a Google bejelentette, hogy szeretnék a Chrome vállalati alkalmazását megkönnyíteni, ezért hivatalos MSI telepítőcsomagot fognak készíteni belőle. A normál Chrome telepítő ugyanis a böngészőt a felhasználó home könyvtárába teszi, és a háttérben láthatatlanul frissíti azt, de az MSI csomag lehetővé teszi a rendszerszintű telepítést, amit korábban csak a Google Pack segítségével lehetett elérni. Csoportházirendeket is készítettek, amivel a böngésző viselkedését, többek között az automatikus frissítés gyakoriságát, a kezdőlapot stb. lehet finomhangolni.Google Update for Enterprise
2011. január 11-én a Chrome termékmenedzsere, Mike Jazayeri bejelentette, hogy a Chrome a továbbiakban nem fogja HTML5-ös videolejátszójában támogatni a (licencdíjat igénylő) H.264 video kodeket, ezzel közelítve a Chrome-ot a Chromium projekthez a nyílt kodekek (mint a Google saját VP8-a) támogatása tekintetében.HTML Video Codec Support in Chrome 2012 márciusáig ez nem történt meg, és nincs utalás arra, hogy mikor történne meg ténylegesen. 2013 októberében a Cisco bejelentette, hogy nyílt forrásúvá teszi H.264 kodekeit és minden felmerülő költséget fedezni fog, ezzel szükségtelenné téve a kodek támogatásának visszavonását.
Design bélyegkép|250px|A Google Chrome 1.0 Acid3 tesztje bélyegkép|250px|A Google Chrome 3.0 Acid3 tesztje A fő tervezési célkitűzések közé tartozott a létező böngészőkhöz képest a biztonság, a sebesség és a stabilitás növelése. A felhasználói felület újdonságai közé tartozik a minimalista megközelítés, ami nem tipikus a modern webböngészőknél.Google Chrome’s Unique Features, the most visible user interface changes, with screen-shots. A Chrome fő erőssége a gyorsasága, ami a webes alkalmazások, illetve a JavaScript kódok futtatásánál mutatkozik meg, és több forrás mérései alapján korának böngészői közül a legnagyobb.Speed test: Google Chrome beats Firefox, IE, Safari - Business Tech , CNET NewsLifehacker Speed Tests: Safari 4, Chrome 2, and More - Browsers , Lifehacker A Chrome egyedi funkciói közül több is akad, amit először más böngészők fejlesztőcsapata jelentett be, de a Google-nek sikerült először implementálnia és kiadnia.12 Unique features of Google Chrome , TechStroke Ilyen volt például a felhasználói felület egyik leglátványosabb újítása, a címsor és a keresőmező összevonása (az „Omnibox”), amit először a Mozilla jelentett be 2008 májusában, mint tervezett funkciót.The future of the Firefox address bar, CNET News, Mozilla announces plans to merge address bar and search bar in a CNET interview. "Ultimately, he said, the two entry fields will merge into one. How the data from your browsing history and from a Web search engine will merge has yet to be resolved."
Webes szabványoknak való megfelelés A Google Chrome első kiadott verziója már átment az Acid1 és az Acid2 teszten. A 4.0-s verziótól kezdve maximális pontszámot ért el az Acid3 teszten.