A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nem csak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben (ő a 'szénélegkéneg' néven tartotta számon).
Kémiai tulajdonságai A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:
Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.
Előfordulása A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét.
Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.Mikrobák lakják a Vénuszt? - index.hu
Előállítása Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.
Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.
Források Bodor Endre: Szervetlen kémia I. Nyilasi János: Szervetlen kémia Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.
Hivatkozások
Kategória:Szulfidok Kategória:Szervetlen szénvegyületek Kategória:Szervetlen oxigénvegyületek