A Mercalli-skála vagy -intenzitás 10 majd 12 fokozatú skála, mely a földrengések erősségét tapasztalati úton, a rengés okozta pusztításból vezeti le. Giuseppe Mercalli olasz vulkanológus dolgozta ki.

bélyegkép|280px|jobbra|Giuseppe Mercalli Gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a jól megválasztott, nem szakember által is definiálható jelenségek és kárleírások alapján viszonylag pontosan meghatározható a földrengés hatásterülete és az epicentrumtól való távolsággal arányosan csökkenő erőssége. Megfelelő számú értékből kiszerkeszthető az ún. izoszeisztatérkép, az azonos intenzitású helyek felszíni megjelenítése, melynek alapján jól becsülhető a földrengésfészek mélysége. Az eljárást Kövesligethy Radó magyar csillagász, geofizikus dolgozta ki.

1904-ben Adolfo Cancani két további fok hozzáadását javasolta a skálához a nagyon erős földrengések, a „katasztrófa” és a „hatalmas katasztrófa” besorolására, így létrehozva a 12 fokos skálát.Davison, Charles (1921), "On scales of seismic intensity and on the construction and use of isoseismal lines", Bulletin of the Seismological Society of America, 11 (2): 95–129,

A skála hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a rengés során felszabaduló energiát. Charles Richter 1935-ben dolgozta ki skáláját, mely a rengés méretét Richter-magnitudóban fejezi ki.

A Mercalli-skála fokozatai Fokozat Megnevezés Hatás 1. mikroszeizmikus rengés Csak műszerek jelzik, a szeizmográftű sebessége 2,5 mm/s. 2. igen gyenge rengés Teljes nyugalomban lévő, igen érzékeny egyén érzi csak meg, sebessége 2,5–5 mm/s 3. gyenge rengés Lakásban érezhető, szabadban nem. Sebessége 5–10 mm/s. 4. mérsékelt rengés Lakásban sokan, szabadban kevesen észlelik. Üvegtárgyak összecsörrennek. Sebessége 15–25 mm/s.5. elég erős rengés Az épület meginog (jellegzetes „hajómozgás”), bútorok is inognak, alvók felébrednek. Sebessége 25–50 mm/s.6. erős rengés Tárgyak leesnek, bútorok elmozdulnak; vakolathullás, gyengébb épületek megrepedezése. Sebessége 50–100 mm/s.7. igen erős rengés Jól megépített házak is megrepedeznek, kémények dőlnek. Tavak, folyók vize hullámzik, partoldalak megcsúsznak. Sebessége 100–250 mm/s.8. romboló rengés Szinte minden épület jelentős károkat szenved, tornyok, szobrok ledőlnek. Sebessége 250–500 mm/s. 9. pusztító rengés Kőházak is összeomlanak. Sebessége 500–1000 mm/s. 10. erősen pusztító rengés A legjobban megépített, masszív épületek is súlyosan megsérülnek. Sínek meghajlanak, utak beszakadnak. Csatornatörések, vezetékszakadások. A föld megreped, hullámosan meggyűrődik. Sebessége 1000–2500 mm/s. 11. katasztrofális rengés Nem marad lakható épület. Hidak leszakadnak. A talajban suvadások, hasadékok, a hegyekben omlások keletkeznek. Sebessége 2500–5000 mm/s. 12. erősen katasztrofális (totális) rengés Minden épület és infrastrukturális létesítmény megsemmisül. Sziklákban törések keletkeznek, források fakadnak vagy eltűnnek, folyók futása megváltozik, a terep teljesen átrendeződik. Sebessége 5000–10000 mm/s.

Jegyzetek

Források

Kategória:Geofizika Kategória:Mértékegységek Kategória:Szeizmológiai fogalmak