A Petovicum a Nyugat-Dunántúlt felölelő Praenoricum flóravidék déli flórajárása. A Magyar Középhegység növényzetében itt a legerősebb a mediterrán hatás.
Földrajzi helyzete
Magyarországi része a Zalai-dombság nyugati része (Göcsej és Hetés), de szlovén, illetve horvát területen messze túlnyúlik az országhatáron. Északi szomszédja a Praenoricum flóravidék Őrségi flórajárása, keleti a Praeillyricum flóravidék zalai flórajárása.
Földtani felépítése
Felszínének nagy részét a késő pannóniai időszakban lerakódott, folyóvízi üledékek borítják: jellemzően kavics és homokos kavics finomabb szemű, agyagos-kőzetlisztes lencsékkel–rétegekkel.
Jellemző növénytársulások és fajok
Amint ez helyzetéből következik, növényzete a Dél- és Nyugat-Dunántúl (Praeillyricum és Praenoricum) közötti, átmeneti jellegű.
A völgyekben
A völgyekben ciklámenes, osztrák zergevirágos bükkösök (Cyclamini-Fagetum) és gyertyános-tölgyesek (Cyclamini-Carpinetum) utalnak a balkáni hatásra. Jellemző, szubmediterrán fajok: zalai bükköny (Vicia oroboides), pirítógyökér (Tamus communis).
A vízparti rétek védett növénye a kockás kotuliliom.
A vízrajzi viszonyoktól függően gyakoriak még az alábbi társulások: bokorfüzes (Salicion triandrae), puhafaliget (Salicion albae), égeres láperdő (Carici elongatae-Alnetum), keményfaliget (Alnion incanae), tölgy-kőris-szil ligeterdő (Fraxino pannonicae-Ulmetum).
A dombhátakon
A nyugat-dunántúli jelleg egyértelmű jelei a kilúgozott talajú kavicstetőkön növő erdeifenyvesek. Ezek aljnövényzetében jellemző a savanyú talajokat kedvelő közönséges csarab (Calluna vulgaris).
Göcsej legjellemzőbb erdőtársulása a lombelegyes erdeifenyves (Aulacomnio-Pinetum), amit a fenyő-nyír kor emlékeinek tekintenek. Kísérő növényei többnyire jellegzetesen mészkerülő fajok: kerek levelű körtike (Pyrola rotundifolia), zöldes körtike (Pyrola chlorantha), kis körtike (Pyrola minor), egyvirágú körtike (Moneses uniflora), gyöngyvirágkörtike (Orthilia secunda). kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum), lapos korpafű (Lycopodium complanatum), hegyi páfrány (Lastraea limbosperma), erdei bordapáfrány (Blechnum spicant), buglyos páfrány (Phegopteris connectilis), fecsketárnics (Gentiana asclepiadea), fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), csarab (Calluna vulgaris), havasi éger (Alnus viridis), gyökerező avarvirág (Goodyera repens, korhadéklakó orchidea)
Források Kevey Balázs: Növényföldrajz 5.1. Göcsej flórajárása (Petovicum) Dél-Zala Erdőtáj Kerékpárút Hermán Gábor: Zalai-dombság
Kategória:Flórajárások