Vadászható fajok
A vadászati törvény1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról rendelkezése alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló nagyvadnak, illetve apróvadnak minősülő vadászható állatfajokat (röviden: vad vagy vadfajok).
A vadászati törvény értelmében a vad az állam tulajdona (9. §), mely csak a vadászati jog jogszerű és szakszerű gyakorlása után, az elejtéssel kerül a jogosult tulajdonába. A vadgazdálkodás másodlagos termékeire – hullott agancs, tetem, szárnyasvad tojása – is hasonló előírás igaz, míg a vadaskertben, vadasparkban a tulajdonjog a jogosulté.
Nagyvadfajok
Gímszarvas (Cervus elaphus), Dámszarvas (Cervus dama), Őz (Capreolus capreolus), Európai muflon (Ovis gmelini musimon), Vaddisznó (Sus scrofa), Szikaszarvas Japán szika (Cervus nippon nippon), Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum)
Apróvadfajok Az apróvadfajokat a vadászati törvény két csoportra osztja: apróvadfajokra és egyéb apróvadfajokra. Apróvadfajok Mezei nyúl (Lepus europaeus), Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus), Fácán (Phasianus colchicus), Fogoly (Perdix perdix), Vetési lúd (Anser fabalis), Nagy lilik (Anser albifrons albifrons), Nyári lúd (Anser anser), Tőkés réce (Anas platyrhynchos), Szárcsa (Fulica atra), Balkáni gerle (Streptopelia decaocto), Örvös galamb (Columba palumbus),
Egyéb apróvadfajok Házi görény (Mustela putorius), Nyest (Martes foina), Borz (Meles meles), Róka (Vulpes vulpes), Aranysakál (Canis aureus), Pézsmapocok (Ondathra zibethicus), Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), Mosómedve (Procyon lotor), Dolmányos varjú (Corvus corone cornix), Szarka (Pica pica), Szajkó (Garrulus glandarius).
Védett fajok
A közvélemény és a szakmai nyelv is a vadászható fajokat általában úgy tekinti, mintha azok „védtelenek” lennének. Ennek oka, hogy a vadon élő fajok védetté nyilvánítása – a 19. század végi kezdetektől fogva – hasznosításuk (vadászat, csapdázás, madárhálózás) vagy irtásuk (kártékony fajok, kártevők, dúvad) megtiltását jelentette.
Ez a szemlélet mind a mai napig szakmai körökben is él, és nehezen változik. A vadászati jogszabályok változásából azonban egyértelműen kimutatható, hogy a modern vadászati jog súlypontja a vadászati jogok védelméről áthelyeződött a biológiai sokféleség (biodiverzitás) védelmére, a vadon élő állatok egészséges állományainak fenntartására és tartamos hasznosításukra, valamint az élőhelyek védelmére.
A vadászati jogszabályok a következő intézkedésekkel biztosíthatják a vadászható fajok (vad) védelmét: Meghatározzák, hogy az adott faj mikor vadászható (vadászidény). Meghatározzák, hogy a vadászat hol gyakorolható (vadászterület). Meghatározzák, hogy jogszerűen kik vadászhatnak (vadászok, azaz vadászati engedéllyel rendelkező személyek). Meghatározzák, hogy egyes vadfajok esetében milyen eszközök használhatók (vadászfegyverek, képzett vadászebek, ragadozó madarak). Meghatározzák, hogy az egyes vadfajok esetében milyen vadászati módok alkalmazhatók (egyéni vadászat, társas vadászat). Meghatározzák, hogy az idényen belül mely napokon lehet vadászni (a hét bizonyos napjainak tiltása), valamint a nap mely részében lehet vadászni (pl. éjszakai vadászat tiltása). Meghatározzák, hogy az egyes vadfajokból idényenként (vadgazdálkodási tervezés) vagy vadásznaponként (napi terítékkvóta) mennyi ejthető el.
A magyar vadászati jogszabályok ezeket az előírásokat a Berni egyezmény, az EU madárvédelmi irányelveAz Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről és élőhelyvédelmi irányelveA Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről alapján tartalmazzák.
A fentieken túl meg kell említeni a vad élőhelyének védelmét és fejlesztését, valamint a vadászterület őrzését, amivel a vadászok szintén hozzájárulhatnak a vadon élő állatok védelméhez.
Jegyzetek
Források Csányi, S. 2005. A vadgazdálkodás és a vadászat az Európai Unióban. Országos Vadgazdálkodási Adattár, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő, Gödöllő. 18pp. (2. kiadás) Csányi, S. 2006. Az államigazgatási feladatokkal kapcsolatos jogi fogalmak. 200-209. oldal in: Heltay, I. és Kabai, P. (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Országos Magyar Vadászkamara, Budapest Csányi, S. 2006. Vadgazdálkodási és vadászati vonatkozású nemzetközi természetvédelmi egyezmények. 312-329. oldal in: Heltay, I. és Kabai, P. (szerk.) Hivatásos vadászok kézikönyve. I. Országos Magyar Vadászkamara, Budapest Csányi, S. és Heltai, M. 2006. Vadászati jog és igazgatás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. 61pp. (v4.00 kiadás)
Kategória:Vadászat