Csortos Gyula (teljes nevén: Csortos Gyula József, Munkács, 1883. március 8.Házassági anyakönyvi bejegyzései alapján. – Budapest, Erzsébetváros, 1945. augusztus 1.)Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári halotti akv. 4722/1945. folyószáma alatt. magyar színész.
Élete bélyegkép|250px|Csortos Gyula Bamberger Friderikával a strandon bélyegkép|250px|Emléktáblája:I. kerület Attila út 117.
Édesapja id. Csortos Gyula őrmester, honvédelmi minisztériumi segédhivatalnok (elhunyt 1917. február 6-án Budapesten),Bp IX. ker. állami halotti akv. 543/1917. folyószám. édesanyja Misitz Etelka. Küzdelmes gyermekkor és hányatott középiskolai évek után a szigorú szülői ellenzés ellenére is elvégezte a Színiakadémiát, ahol 1903. október 12-én a Gyurkovics-lányok vizsgaelőadásán a Pesti Hírlap bírálata »elegáns, biztos fellépésű, értelmes« színésznek ítélte.
1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910–től 1912-ig a Vígszínházban játszott. Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Ekkoriban a Teréz körút 15. szám alatt lakott. 1914-ben keresete havi huszonnégyezer koronára rúgott, ez Magyarország miniszterelnökének fizetésével egyezett meg. Élettársa egy időben Mészáros Giza színésznő volt.
1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette Bamberger Friderikát, Bamberger Albert és Grünbaum Irma lányát.A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. kerületi polgári házassági anyakönyv, 376/1914. folyószáma alatt. A házasság 1922-ben felbontatott.Budapesti kir. törvényszék 36. P. 31.635/1922/2 sz. ítélete. 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.
1926. március 1-jén Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a római katolikus vallású Vígh Manci színművésznővel, Vursner János és Deutsch Mária lányával.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 263/1926. folyószáma alatt. 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–től haláláig volt a tagja.
1938-ban az évi keresete 25 290 pengő volt (ekkor a havi színészi létminimum 180 pengőt, azaz évi 2160 pengőt tett ki).
Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve című drámájában.
1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatóriumban elhunyt.
Karakterei Csortos sokféle szerepkörben, számtalan színházi stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művész-egyéniséggé vált. Drámai szerepeit mély emberábrázolással, hiteles szenvedélyességgel formálta meg. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte. Fanyar humorával, különc egyéniségével, színpadi tréfáival a magyar színművészet „rettenetes gyermeke” volt.
Főbb színpadi szerepei A színész (Molnár Ferenc: A testőr) Liliom (Molnár Ferenc) László (Lengyel Menyhért: A táncosnő) Göndör Sándor (Tóth Ede: A falu rossza) Rudi (Szép Ernő: Vőlegény) I. Pál cár (Alfred Neumann: Oroszország) Yank (O’Neill: A szőrös majom) Hjalmar (Ibsen: A vadkacsa) Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom) Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők) Volpone (Jonson) Clausen (Hauptmann: Naplemente előtt) Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája) Ezra Mannon (O’Neill: Amerikai Elektra)
Némafilmjei bélyegkép|jobbra|250px|A Vörösbegy című film plakátja, 1920 (Sátori Lipót rajza) bélyegkép|jobbra|250px|A Rongyosok című film plakátja, 1926 (Nemes György rajza) Egy csók története (1912) A szerencse fia (1916) Soha, többé, mindörökké (1916) A hadtest parancsnok (1916) A dolovai nábob leánya (1916) A vörös Sámson (1917) A senki fia (1917) A kuruzsló (1917) Liliom (1919) Júlia kisasszony (1919) Vörösbegy (1921) Júdás fiai (1920) Rongyosok (1926)
Hangosfilmjei
Magyar Rádió Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937)
Nevét viseli a 600379 Csortosgyula kisbolygó.
Jegyzetek
bélyegkép|jobbra|250px|Csortos Gyula sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. Mikus Sándor alkotása A Nemzeti sírkert része
Források
Ribi Sándorné: Csortos Gyula (adattár, 1961) Galsai Pongrác: Csortos Gyula (1972)
Magyar színművészeti lexikon A SZÍNÉSZEK TÁRSADALMI STÁTUSZA Magyar Színháztörténet 1920-1949 Hangosfilm 125 éve született Csortos Gyula Művész-világ, 2008. március 1., szombat, 14:38 Budapesti polgári anyakönyvek - házasságok Csortos Gyula az imdb.com-on
További információk
Kik voltak ők valójában? Színészek kézírásának nyomában. Blaha Lujza, Jászai Mari, Csortos Gyula, Kabos Gyula, Jávor Pál; grafológiai elemzések Soóky Andrea, szerk., kommentárok Oroszlán Éva; DFT Hungária, Bp., 2005 (Grafológiai személyiségelemző sorozat)
Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Munkácsiak Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek