300px|bélyegkép|Tartományi határok 1941 300px|bélyegkép|Közigazgatás felosztása 1944-ben
A Harmadik Birodalom egy 1939-es nagyszabású átszervezés után negyvenegynéhány úgynevezett Gauba szerveződött („tartomány”, „kerület”), az átszervezés célja a párt- (NSDAP) és állami közigazgatási beosztás közelítése volt. Ezzel együtt a két struktúra nem teljesen fedte át egymást, hiszen a párton belül létezett pl. határon túli kerület is.
A náci kor közigazgatása több változáson esett keresztül, elsőként a Zweites Gesetz zur Gleichschaltung der Länder mit dem Reich rendezte helyzetét 1933. április 7-én (1933. évi II. törvénycikk).
A Gau állami vezetőjét Reichsstatthalternek (birodalmi helytartó), pártvezetőjét Gauleiternek (kerületvezető) hívták, a két funkciót leggyakrabban egy személy töltötte be. A tartományi határok kijelölésekor lehetőleg eltekintettek a korábban nem a német törzsterülethez tartozó közigazgatási határok követésétől, így Luxemburg Moselland része lett (melynek nem Luxembourg város lett a székhelye), míg a korábban Magyarországhoz tartozó, és tartományként intakt határokkal megőrzött Burgenlandot felosztották Stájerország és Al-Duna tartományok között, ill. a mai Szlovéniát Stájerország és Karintia között, Lotaringia Gau Westmarkhoz, Elzász Gau Oberrheinhoz, Eupen és Malmedy pedig Gau Köln-Aachenhez kerültek. A mai Dél-Csehország és Dél-Morvaország részei Gau Nieder- ill. Oberdonauhoz csatolódtak, míg a Memel-vidék Kelet-Poroszország része lett.
A Cseh–Morva Protektorátus (Protektorat Böhmen und Mähren), ill a Lengyel Főkormányzóság (General-Gouvernement Polen) (melyek formálisan szintén a birodalom részei voltak) nem kerültek be a Gau-rendszerbe. Érdekesség, hogy Gau Westmark és Gau Oberrhein (Baden-Elsaß) formálisan (törvényileg) sosem jöttek létre.
A Gauk A párt 1945-ben az alábbi területi beosztással működött (e felosztás egyben állami közigazgatást is jelentett) Baden-Elsaß (Oberrhein, Felsőrajna) korábban Gau Baden, székhelye Karlsruhe, 1940 után Straßburg Bayreuth, korábban Gau Bayerische Ostmark, Gau Oberfranken és Gau Niederbayern-Oberpfalz egyesítésével, székhelye Bayreuth Groß-Berlin, korábban Gau Berlin-Brandenburg, székhelye Berlin Danzig-Westpreußen, (Danzig-Nyugat-Poroszország) korábban Gau Danzig, székhelye Danzig (Dancka, ma Gdańsk) Düsseldorf, Gau Ruhr részeiből, székhelye Düsseldorf Essen, székhelye Essen Franken (Frankföld) Gau Nürnberg-Fürth-Erlangen és Gau Mittelfranken egybevonásával, székhelye Nürnberg Halle-Merseburg , székhelye Halle an der Saale Hamburg, székhelye Hamburg Hessen-Nassau Gau Hessen-Nassau-Süd és Gau Hessen-Darmstadt egybevonásával, székhelye Frankfurt am Main Kärnten (Karintia), székhelye Klagenfurt Köln-Aachen székhelye Köln Kurhessen Kassel székhellyel Magdeburg-Anhalt, Gau Anhaltból és Gau Elbe-Havelből, székhelye Dessau Mainfranken (Majna-Frankföld), korábban Gau Unterfranken, székhelye Würzburg Mark Brandenburg, Gau Ostmark és Gau Brandenburg egyesítése, előbb Gau Kurmark, majd a fenti néven, székhelye Berlin Mecklenburg, székhelye Schwerin Moselland, Gau Koblenz-Trier belépésével 1942-től, székhelye Koblenz München-Oberbayern (München-Felső-Bajorország), Gau Oberbayern és Gau Groß-München összevonásával, „Traditionsgau“-nak is nevezték, székhelye München Niederdonau (Alduna), korábban Gau Niederösterreich, székhelye (Gauhauptstadt) Krems, közigazg. központja (Verwaltungssitz) Wien Niederschlesien (Alsó-Szilézia), székhelye Breslau (Boroszló, ma Wrocław) Oberdonau (Felső-Duna), korábban Gau Oberösterreich, székhelye Linz Oberschlesien (Felső-Szilézia), székhelye Kattowitz (ma Katowice) Ost-Hannover (vagy Hannover-Ost), korábban Gau Lüneburg-Stade, székhelyei időrendben Buchholz in der Nordheide, Lüneburg, Harburg Ostpreußen(Kelet-Poroszország), székhelye Königsberg in Preußen, (ma Kalinyingrád) Pommern (Pomeránia), székhelye Stettin (ma Szczecin) Sachsen (Szászország), székhelye Dresden (Drezda) Salzburg (Reichsgau), székhelye Salzburg Schleswig-Holstein székhelye Kiel Schwaben (Svábföld), székhelye Augsburg Steiermark (Stájerország), székhelye Graz Sudetenland (Szudétavidék), 1939-ig Gau Sudetenland (Sudetengau), székhelye Reichenberg, (ma Liberec) Süd-Hannover-Braunschweig, Gau Hannover-Süd és Gau Braunschweig összevonásával, székhelye Hannover Thüringen (Türingia), Weimar Tirol-Vorarlberg, székhelye Innsbruck Wartheland (kb. „Őrvidék”), 1940-ig Gau Wartheland (Warthegau), székhelye Posen (ma Poznań) Weser-Ems székhelye Oldenburg Westfalen-Nord székhelye Münster Westfalen-Süd székhelye Bochum Westmark, korábban Gau Saar-Pfalz, ez Gau Rheinland és Gau Saar(land) egyesítésével jött létre, székhelye Neustadt an der Weinstraße, 1940-től Saarbrücken Wien székhelye Wien (Bécs) Württemberg-Hohenzollern székhelye Stuttgart Auslandsorganisation NSDAP/AO Berlin (területen kívüli, a külföldi alapszervezetek körzete) Flandern (Flandria) (1944 decembertől) Wallonien (Vallónia) (1944 decembertől)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Németországgal kapcsolatos listák Közigazgatás Kategória:Németország közigazgatása