Bálint Lajos, születési nevén Bleier Lajos (Újpest, 1886. szeptember 26. – Budapest, 1974. március 5.) magyar műkritikus, dramaturg, író, műfordító, publicista; a Thália Társaság egyik megalapítója és titkára, a Nemzeti Színház titkára, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület egyik megszervezője és művészeti vezetője; a Magyar Írók Szövetségének ügyvezető titkára, a Színpadi Szerzők Egyesületének főtitkára, a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese.
Élete Bleier Fülöp (1862–1901) és Reiter Hermina gyermekeként született zsidó családban. Apai nagyszülei Bleier Zsigmond és Singer Róza voltak. A budapesti és berlini egyetemen tanult. Az 1904-ben induló Thália Társaság megalapítói közé tartozott, 1906-ig a társaság titkára volt. Cikkeket írt A Hétbe.
1910-től a Magyar Hírlap színházi kritikusa, a lap képzőművészeti rovatában is megjelentek kritikái 1915-ig. 1915-ben a budapesti Nemzeti Színházba került, ahol színházi titkár és dramaturg volt. Ugyanakkor a Genius könyvkiadónak is irodalmi vezetője volt, majd a Világ belső munkatársa lett. A Tanácsköztársaság idején a kollektív színtársulat igazgatója. 1935-ben a Nemzeti Színháztól elbocsátották, utána Hevesi Sándor foglalkoztatta a Magyar Színháznál dramaturgként.
A zsidó származásuk miatt háttérbe szorított művészek szövetsége, az OMIKE alapítói közé tartozott. 1945–1947 között a Magyar Írók Szövetsége ügyvezető titkára, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szerzői Jogvédő Hivatal igazgatóhelyettese volt. Több drámáját előadták. A művészek világát bemutató írásainak nagy közönségsikere volt.
1926. május 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Kaufmann Adolf és Rosenfeld Róza lányával, Ilonával (1893–1957). bélyegkép|200 px|jobbra|Bálint Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-2-33. Konrád Sándor szobrász alkotása.
Művei Drámák Baskircsev Mária (Nemzeti Színház, 1936) Csínom Palkó (szövegkönyv Farkas Ferenc zenéjéhez, Operaház, 1951)
Egyéb írásai Táncosok és artisták (Budapest, 1913) Művészbejáró (Budapest, 1964) Karzat és páholy (Budapest, 1967) Az igazi hős Óbudán (kisregény. Film Színház Muzsika, 1967. november-december) Vastaps (Budapest, 1969) Ecset és véső (Budapest, 1973) Mind csak színház (Budapest, 1975)
Fordításai Száznál több színpadi és prózai művet fordított és dolgozott át.
Emléke Felesége, Spiegel Annie opera-énekesnő emlékgyűrűt alapított színházi titkárok és dramaturgok számára, amelyet először 1977-ben adtak át Bálint Lajos születése évfordulóján.
Irodalom Demeter Imre: Születésnapi beszélgetés a 78 éves Bálint Lajossal. Film Színház Muzsika, 1961. október 6. Megjegyzés: A folyóirat október 13-i számában címhelyesbítés: „A helyes cím így hangzik: »Születésnapi beszélgetés a 75 éves Bálint Lajossal«”. Molnár Gál Péter: Miért szeretem Bálint Lajost? In.: Élet és Irodalom, 1971. szeptember 25. Lukácsy András: Két évtized a színház szolgálatában. Beszélgetés a 85 éves Bálint Lajossal In.: Magyar Hírlap, 1971. szeptember 25. Antal Gábor: Látogatás a 85 éves B. Lajosnál. In.: Magyar Nemzet 1971. július 3. Búcsú Bálint Lajostól. In.: Élet és Irodalom, 1974. március 9.
Jegyzetek
Források
Kategória:1886-ban született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:Újpestiek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Az OMIKE Művészakció résztvevői Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Hírlap (1968–2022) vezetői, újságírói Kategória:Magyar színikritikusok