jobbra|bélyegkép|240px|1841-ben épült telcsi ház a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban bélyegkép|240px|A ház melléképületei Telcs (, , jiddisül טעלטש) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése A Cibles délkeleti, a Radnai-havasok délnyugati lábánál, a Szalóca bal partján, Naszódtól 21 km-re északra fekszik.
Nevének eredete 1440-ben pusztaként említették, Chech néven, ejtése azonban már ekkor közel állt a maihoz. Ez alapján Kiss Lajos a 'borjú' jelentésű' szláv telec szóból vezeti le. Hegyi Géza azonban beszámol egy 1334-es említéséről is, mint Telekus (= Telekes).Hegyi Géza: Radna és a Radna-völgy a középkorban (1241–1469/1475). Erdélyi Múzeum 2006, 3–4. sz., 38. o. Későbbi írott névváltozatai: Thelch (1450), Teolcz (1600), Tölcs (1733).
Története A 15. század közepén települt, román lakossággal. Három papja és néhány környékbeli kenéz kérésére Beszterce városa 1523-ban segítséget nyújtott ortodox kolostora újraalapításához, amely a Byrckes pataknál, Telcs és Hordó között feküdt. A város 1533-ban kibővítette szabadalmait, többek között erdőbirtokot és malmot kapott.Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000 1721-ben 72 családját számolták össze.Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Budapest, 1994 1783 és 1851 között a naszódi második román határőrezred 10. századának a székhelye volt. 1837-ben ide helyezték át a naszódi triviális iskolát. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult.Belügyi Közlöny 1907, 2. o.
Határában a fazekasok számára értékes vörösagyagot termeltek ki. 1933-ban nyitották meg első gyógyszertárát.Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 48. o.
1939-ben adták át a tizenöt kilométeres Telcs–Szálva vasútvonalat. A falut Alsóvisóval összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 1948–49-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.
Népessége 1850-ben 1555 lakosából 1547 volt román nemzetiségű és ugyanannyi görögkatolikus vallású. 1900-ban 3102 lakosából 2884 volt román, 172 magyar és 31 német anyanyelvű; 2799 görögkatolikus, 207 zsidó és 70 római katolikus vallású. 2002-ben 3950 lakosából 3928 volt román nemzetiségű; 3669 ortodox, 184 görögkatolikus, 70 pünkösdista és 20 római katolikus vallású.
Látnivalók Az 557. számú, a 19. században egy zsidó tulajdonos által épített ház műemlék. A faluban egy zsidó temető is található.International Jewish Cemetery Project A falu zsidósága a haszid vallási irányzathoz tartozott.Randolph R. Braham – Tibori Szabó Zoltán: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. 1. Bp., 2007 A zsinagóga egykor a fűutca és az Ulița Muntelui sarkán állt, 1970 körül rombolták le.
Híres emberek
Itt töltötte gyermekkora egy részét George Coșbuc és itt tanult meg németül nagybátyjától, a helyi iskola igazgatójától.Niculae Drăganu: George Coșbuc la liceul din Năsăud și raporturile lui cu grănicerii. Bistrița, 192? Itt született 1917-ben Járai Rezső közíró, szerkesztő. Itt született 1966-ban Gelu Vlașin költő.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos webhelye 1841-ben épült telcsi lakóház és porta a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései