Az arany virágcserép romantikus kisregény, melyet E. T. A. Hoffmann írt 1814-ben. A mű 12 vigíliából (virrasztásból) áll. A mű a romantikát és a realizmust állítja szembe egymással. Először 1819-ben, a Fantáziadarabok Callot modorában című kötetben jelent meg. Magyar nyelven először Ifj. Gaál Mózes fordításában jelent meg a mű, 1919-ben Az arany cserép címmel, ezt követte Horváth Zoltán fordítása 1959-ben, majd Szegő György ültette át 1972-ben magyarra, negyedik fordítását Bor Ambrus végezte 1993-ban, ötödször Horváth Géza fordította le 2007-ben.
Történet
Anzelmus szolid polgári karrierről álmodozik, egy napon azonban különös események történnek vele: az Elba-parti bodzafa lombjai között játszadozó arany-zöld kígyókisasszonyok képében betör a poézis mesebirodalma Anzelmus kicsinyes gondok és szegényes örömök láncolatából álló, nyomorúságos életébe. Pontosabban: ekkor fedezi fel az életben a csodásat, a meséset, a költőit – mindazt, ami a józan hétköznapokban megrekedt filiszter számára nem létezik. Innentől megkezdődik a harc Anzelmus lelkéért a két ellentétes világ, a metaforikus és a realista hatalmai között. Csodálatos kalandok és fantasztikus élmények után a küzdelem a szerelem javára dől el: Anzelmus feleségül veszi Szerpentinát, s vele elnyeri a boldogságot jelképező, csodatevő arany virágcserepet.
Magyarul Az aranycserép; ford. ifj. Gaál Mózes; Athenaeum, Bp., 1919 (Modern könyvtár) Az arany virágcserép; ford. Horváth Zoltán; in: Brambilla hercegnő. Elbeszélések; vál. Gergely Erzsébet, bev. Benedek Marcell, jegyz. Szabó Ede; Európa, Bp., 1959 (A világirodalom klasszikusai) Arany cserép / Diótörő és Egérkirály; ford. Szegő György; Creanga, Bukarest, 1972 (Minden gyermek könyve) Az arany virágcserép; ford. Bor Ambrus; Európa, Bp., 1993 (Európa diákkönyvtár) Az arany virágcserép; ford. Horváth Géza; in: Fantáziadarabok Callot Modorában 2. - Lapok egy rajongó utazó naplójából; Cartaphilus, Bp., 2007 (E.T.A. Hoffmann válogatott művei)
Szereplők
Anzelmus, diák Serpentina, Lindhorst legfiatalabb lánya Veronika, Paulmann idősebbik lánya Fränzchen, Paulmann fiatalabbik lánya Liese Räuerin, almáskofa, boszorkány Paulmann, segédtanító Heerbrand, irattáros, később udvari tanácsos Lindhorst, levéltáros Phosphorus, Atlantisz ura Eckstein, doktor Angelika Oster, Veronika barátnője, egy tiszt jegyese Conradi, boltos a Schlossgasséban E. T. A. Hoffmann, maga az író
Anzelmus Hoffmann leggondosabban megalkotott figurája. Anselmus szolid polgári életről álmodozik, de felborítja egy vén kofa almásládáját, aki megátkozza. Anzelmus diák a Drezdai Egyetemen, és kisegítőmunkaként írásokat másol művészi módon. Egyszer felfogadja őt egy Lindhorst nevű levéltáros, aki le akarja vele másoltatni titkos iratait. Mikor a levéltáros bevezeti lakásába Anzelmust, sok-sok csodás dolgot mutat neki, és Anzelmus beleszeret Lindhorst levéltáros egyik lányába, Serpentinába. Anzelmus végül elveszi feleségül Serpentinát, és vele együtt megkapja az arany virágcserepet, ami az örök boldogságot jelképezi.
Serpentina Anzelmus szerelme, aki egyben Lindhorst levéltáros kígyólánya is.
A történet síkjai
A műben két sík különíthető el:
a térszerkezet síkja a valóság síkja: a cselekmény Drezdában történik az Elba partján, konkrét utcanevek teszik még valóságosabbá. Ez egy józan, polgári világ, aprólékos, gondos környezetrajzzal. metaforikus sík: az álom, a fantázia, a képzelet, a vágyak birodalmába csöppenünk. Ez a művészetek világa, „a lélek költői világa”. időszerkezet síkja objektív idő: a cselekmény egy konkrét időkeretben történik kezdete, Jézus mennybemenetele (a Húsvét utáni 40. nap). A történet csaknem egy év múlva február végén fejeződik be. szubjektív idő: az objektív idő folyását megszakítja a szubjektív idő, mely hol a múltban (a tűzliliom kertje), hol a jövőben (Atlantisz), hol az időtlenségben (kristálygömb) érezheti magát az olvasó.
A szereplők is két síkban mozognak: A valóság síkjaMetaforikus síkAnzelmusSzegény, élhetetlen, gátlásos diák, aki józan, polgári célt tűzött ki maga elé: udvari tanácsos válhat belőleHódító, bátor, zseniális ifjú, hű szerelmes, álmai, vágyai józan, földi mértékkel nem mérhetőkLindhorst levéltárosBiztos állása van, emellett ugyanúgy él, mint a város polgáraiA Szalamandrák fejedelmeLindhorst lányai (egyikük Serpentina)Zöld kígyócskák, akik „tiszta kristálycsengettyű hármas hangzatán" szólnakLieseEgykori dajka, javasasszony, almáskofaA Szalamandrák ellensége, boszorkány
Források E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép ; Scuderi kisasszony (MEK) Legeza Ilona ismertetője Szereplők, történet – Doksi A kisregény adatlapja a Molyon Olvasónapló
További információk A német romantika (Érettségi tételek – 2012) Kötelező olvasmány röviden
Kategória:19. századi német regények Kategória:Az 1810-es évek regényei